Égből taszított angyalok

Meteorit. A világűrből érkező természetes test, mely egy égitest atmoszféráján áthaladva nem ég el teljesen. Eléri a felszínt. A Mars és a Jupiter közötti aszteroida, azaz kisbolygóövből érkező kőzet- és szikladarab. A hulló anyag felizzik, nagy része leolvad, majd felrobban. Végül fényét vesztve becsapódik. Belül borzasztó hideg, mint az égitesteket körülvevő végtelen tér. Úgy kétszáznegyven Celsius-fokos, kívül pedig langyos. Nem tüzes, nem lángoló, nem izzó. Mégis lázba hozza a kutatókat. Okkal, hiszen rengeteg tudást ad a kozmoszról és benne glóbuszunk múltjáról és jövőjéről is. Mint egy végtelenbe küldött űrszonda. A távoli teret fürkésző ember alkotta szerkezetek. 

Hiszen minden meteorit idősebb Földünknél. Száz-százharmincmillió esztendővel régebben összeálltak, mint a kék golyóbis. Naprendszerünk kőbe és vasba zárt időkapszulái. Erről szól előadásában Kereszty Zsolt, a téma neves szakértője. Aztán a rendezvény után itt, Baranya vármegyében kémleli a tájat, az utolsóként fellelt magyar meteorit lelőhelyét kutatva. Földes úton kaptatunk a lanyha őszi napsütésben. Kölked község határában baktatva beszélgetünk. Elmondja, hogy a Meteoritikai Adatbázis hetvennyolcezer-egyszáz darabot tart nyilván. A magyar meteoritok száma mindössze nyolc, ezért világhírűek és ritkaságszámba mennek. Szinte mindegyiket múzeumokban, intézetekben őrzik. 

Mi, magyarok – a trianoni területcsonkítás okán – érzékenyek vagyunk az ország szerinti nemzetközi besorolásra. Erről faggatom séta közben. Válaszából kiderül, hogy a Meteoritical Bulletin úgy tartja számon ezeket a kincseket, hogy a jelenlegi határokat veszi figyelembe. Így tehát az 1882-ben az erdélyi Mócs falu mellett, az akkori Magyar Királyságban lezuhant meteoritot Romániához sorolják. Így aztán magyar és régi magyar meteoritokat is számon tartanak hazánkban. Nem is csoda, teszem hozzá, hiszen Mátyás király sem a keleti szomszédunkhoz tartozó Cluj-Napoca szülötte, hanem Magyarországé. 

Kanyarodjunk vissza a kölkedi összejövetelre egy kicsit, hiszen fontos bejelentést tesz Rácz András. A természetvédelemért felelős államtitkár közli a jelenlévőkkel, hogy a kölkedi szilikátos kőmeteorit – a világon egyedülálló módon – helyben lesz kiállítva. Azon a településen, ahol rábukkant a szerencse. A Fehér Gólya Múzeum új fészkében, ami 2027-re épül fel. A beruházás keretében gondoskodnak majd arról, hogy méltó körülmények között tárhassák a nézőközönség elé. 

Darázs Endre (1926–1971) írói képzelete gyakran kalandozott a Galaxisban. Tigrisemberek című kisregénye a Merkúron játszódik. Bábáskodott az amatőr csillagászmozgalom felett. Messze utaztatta, más világokba, idegen planétákra röpítette olvasóit. De azok égből pottyant hírhozói is megragadták alkotói fantáziáját. A költő Meteoritok című versében művének tárgyát „égből taszított angyalok maradványának” nevezte. „Fénylő vonal a sikolyuk / S csak pillanatig él, ragyog.”