Gólyahír

Baranyában járunk. A kocsiból látni az épülő Duna-híd földmunkálatait. Végállomásunk Kölked, a hajdani halászfalu. A folyam közeli, mocsár menti falu. A település, mely néprajzilag a Drávaszög része volt. Hagyományos viselete is erről tanúskodik. Aztán a vármegye déli részét elszakította hazánktól Trianon. Azóta országunk végvidéke. Huszonhárom éve itt működik az ország egyetlen olyan létesítménye, amely a fehér gólyát mint fajt és annak jellemzőit, életmódját mutatja be. Múzeum a határon. 

A most induló projekt a 2002 óta működő Fehér Gólya Múzeum fejlesztését célozza. Az eddigi helyszínt, az 1976-ban épült egykori iskolaépületet nagyon megviselték az elmúlt évtizedek. Új, immár nemzeti parki területen különleges formavilágú, fészekhatású épülettel bővül a Duna–Dráva Nemzeti Park intézményhálózata. A beruházás színtere nemzetközi szintű védettséget is élvez, Natura 2000 terület, illetve UNESCO Bioszféra-rezervátum – jelentette be a természetvédelemért felelős államtitkár. Rácz András arról beszélt, hogy a most átadott autópálya-szakasz immár összeköti Horvátországgal a térséget. A megélénkülő forgalom a zöld idegenforgalmat is növeli majd. Ezért eljött az ideje a fejlesztésnek, mely 2027-ben nyitja meg kapuit a látogatók előtt. Bérleményből saját otthonra talál majd az új, korszerű kiállítás. Bemutatja a tollasok életeseményeit a négy nagyobb belső térrészen keresztülhaladva. A tárlatot kültéri elemek egészítik ki: játszótér és a járóútvonalak mentén elhelyezett tan­ös­vény­­táblák, illetve a tetőn lévő kilátó. 

Az Agrárminisztérium képviselője szerint a mú­zeum­ kiemelten foglalkozik a természettel szemben tanúsított felelős magatartás kialakításával is. Egyik fő attrakcióját a Fehér Gólya Múzeum új épülete szolgáltatja majd, a szükséges kiszolgáló- és foglalkoztatóépülettel, valamint a kerékpártárolóval. Elkészül a kor igényeinek megfelelő modern kiállítás is, amely egyetlen állatfaj, a fokozottan védett fehér gólya köré szerveződik, és a gólyák életének főbb eseményeit követve mutatja be a fajhoz kapcsolódó ismereteket. Ez jól illeszkedik abba a képbe, amit a zöld ügyekért felelős tárca államtitkára mondott: e nemzeti park nagy hangsúlyt fektet a jól működő ökoturizmusra, a természetvédelmi bemutatásra és a környezeti nevelésre, ezt negyvenegy létesítménye segíti. Az éves látogatószám 2024-ben elérte a csaknem százharmincezer főt. 

Sértő Kálmán (1910–1941), a fiatalon meghalt poéta, a baranyai származású népi író egy költeményében „életfehér” gólyáról verselt. Míg ízlelgetem e jelzőt, a régi múzeum kertjében két kerepelő is elém lépdel. Szabadon járnak-kelnek. Ez az otthonuk. Élvezik a bágyadt őszi napfényt. Nézik a seregletet. Talán érzik, hogy új fészket rak nekik a jövő. 

Ahogy a 2016-ban fellelt Kölked-meteorit is e kiállításon kap majd helyet, melyet egyedülálló módon a becsapódása helyét jelölő településen állítanak majd ki. De ez már egy másik történet. A következő alkalommal elmesélem.