Címerállat a pusztán

Piros a vér, fehér a hó – írta Arany János (1817–1882) korai zsengéjében. Címe: A dévaványai juhbehajtás. December eleje van ugyan, de hó sehol. A túzok hazájába tartunk. Békés vármegye útjain döcögünk. A Nagysárrét nyugati szélén járunk. Dévaványa mezővárosának határában. A síkon a Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpont állja útját a fakó kék messzeségnek. A távolba tűnő téli tompaságnak. Halványan dereng a fény a pusztán. Távolba tekint a Körös–Maros Nemzeti Park szoborba öntött címerállata: a túzok. Nyitórendezvényre érkezünk. 

Házigazdánk Tirják László volt. Az állami zöld intézmény vezetője a projektindítón kiemelte az ökológiai rendszer fontosságát. E természeti körforgás érdekében elengedhetetlen az állattartás, a legeltetés. Így tartjuk rendben a túzok élőhelyeit, mondta az igazgató. Az ezt szolgáló tartási helyek bővítése kezdődik tehát e beruházás során. S hogy e beruházásnak építészeti fundamentuma is legyen: ezért a Makovecz Imre örökségét vállaló irodát keresték meg a tervezéssel. Organikus, népi, hagyományos jellege miatt.   

A természetvédelemért felelős államtitkár tovább részletezte az új beruházás elemeit. Számszerűsítve. Rácz András elmondta, a környezeti és természetvédelmi feladatok hatékony ellátásához nélkülözhetetlen a korszerű, jól működő infrastruktúra megteremtése. A természetvédelmi kezelésként végzett legeltetést szolgáló tartási helyek bővítése a Körös–Maros Nemzeti Parkban című európai uniós projekt erről fog szólni. Az igazgatóság területén megvalósuló beruházások élő példái annak, hogyan fordítják a támogatásokat a legmodernebb természetvédelmi kezelésekre. Öt kiemelt projektre összesen négymilliárd forint támogatás érkezett. A rendelkezésre álló forrás nyolcvannyolc százalékát a mezőgazdasági, döntően állattartási eszközrendszer fejlesztésére szánják a tartós természetvédelmi kezelés érdekében. A fennmaradó forrást a leromlott élőhelyek helyreállítására fordítják. Dévaványán már elkészült egy korszerű állattartó épületegyüttes őshonos magyar szürke szarvasmarha- és házi bivalyállomány tartásához. A mostani projekt részeként e telep tovább bővül. Így a megnövekedett állatállomány szakszerű elhelyezése biztosított lesz. A dévaványai-ecsegi pusztákon zajló fejlesztés a pannon szikes gyepek és mocsarak természetvédelmi kezelését erősíti, fenntartva az optimális legeltetési nyomást. A szürkemarha-szárnyak kialakítása négyszázötven egyed téli tartására nyújt fedett, védett helyet, amelyhez a legújabb építészeti és légtechnikai megoldások biztosítják az állatok kényelmes tartását. A legeltetett állomány ellátásához szükséges eszközöket is beszerzik a takarmányozás és állategészségügy hatékonyságnövelése érdekében – tájékoztatott a zöldügyért felelős Agrárminisztérium képviselője. 

Majd a látványterveket is bemutatták. Tájképbe simuló, magyar karakterű világot idézett meg a kivetítőn látható jövő.