Egy a Duna, a Dráva hangja
Kép: A Szársomlyó egyedi és értékes élővilággal rendelkezik
Morajos, halk, halotti hang – hogy idézzem címben és kezdőmondatban is Ady Endre híres dalát. Ám csak annyiban mord, amennyiben a tél az elmúlás évszaka. Ám a zimankósan fehér világ nem csak az élet körforgásának végpontja. Átvészeli a jeges hideget az új tavasz reménye is. Északi éránk minden lélegzetvétele, fagyott, szunnyadó ereje. S ennek jelképe: januárban és februárban e tájon nyílik a fokozottan védett magyar kikerics. Egyetlen hazai élőhelye a Szársomlyó, az idén harmincesztendős Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi területén, mely a trianoni Magyarország legdélibb hegyvidékének, a Villányi-hegységnek legmagasabb tömbje.
Neve a régi magyar nyelvben kopaszt jelentett. Ám a nép „ördög szántotta hegy”-ként emlegette. Találóan. Mintha a patás nagyúr fekete ekéje hasította volna végig. Aki látja, maga is érzi a pokoli földműves rideg, kénköves leheletét. S 2026 elején a hófúvást is. Hiszen nem csak a hiedelmek képzetei, de a természet gazdag valósága is megáldotta a vidéket.
Élővilága ugyanis nagyon egyedi és különleges. A jubiláló nemzeti park honlapja, a ddnp.hu jól összefoglalja értékeit. Imigyen: „A hegyen 75 védett növényfajt találtak, közülük 4 faj kizárólag itt fordul elő hazánkban. A hegy tetején és keleti részén bokornövésű ritkás karsztbokorerdő-társulás látható. Ritka növénye a magyar méreggyilok. A hegy északi oldalát ezüsthársas gyertyános-tölgyes erdő fedi. Aljnövényzetének érdekességei a szúrós és a lónyelvű csodabogyó, valamint az illatos hunyor.
A sziklagyepeken fordul elő a hegy legféltettebb kincse, a – sokéves tapasztalatok alapján december végétől február közepéig nyíló – fokozottan védett magyar kikerics. Ezt a növénykét hazánkban sehol máshol nem találták meg.”
Persze a magyar településterület déli végvidéke más szépségekkel is várja az ide látogatót. A Duna és Dráva menti területekkel, a Boronka-melléki, Dél-mezőföldi, Kelet-mecseki és Nyugat-mecseki és Zselici Tájvédelmi Körzettel, a Babócsai Basakerttel, valamint a Baláta-tó Természetvédelmi Területtel. Itt található a Bölcskei Nőszirmos Természetvédelmi Terület, a Bükkhát, a Csokonyavisontai Fás Legelő Természetvédelmi Terület, a Csombárdi rét, s a Dávodi Földvári-tó, a Dunaszekcsői Löszfal, a Dunaszentgyörgyi láperdő, a Fekete-hegy, a Kapszeg-tó, a Nagy-mező, Arany-hegy, a Pacsmagi-tavak, a Rinyaszentkirályi erdő, a Szakadáti-legelő, a Szentegáti erdő, a Villányi Templom-hegy, mind-mind természetvédelmi területbe szervezve. A Mura–Dráva–Duna Bioszféra Rezervátum fél évtizede jött létre. Ennek keretében öt ország dolgozik együtt a folyók és környezetük védelme érdekében. Egymillió hektárnyi területet, hétszáz kilométer hosszú folyószakaszt fedve le. A Závoczky Szabolcs vezette, idén harmincéves állami zöldintézmény gondozza a Mohácsi Történelmi Emlékhelyet. A sordöntő csata ötszázadik évfordulójára is ebben az esztendőben emlékezik majd a nemzeti park és a természetvédelemért felelős államtitkárság. A feltörekvő félhold árnyékában.
