Magyar út

Havas a táj. Fehér dombok lankái hullámzanak tovább és tovább. Igazi tél ez, de eltűnt már a zúzmara a fenyőfákról. Január elején még jégköntösben vacogtak a nyugati végek. Újfent legfiatalabb hazai nemzeti parkunkban járunk. A zöld intézményt 2002 tavaszán avatta fel Orbán Viktor magyar miniszterelnök. A Németh Csaba vezette állami szerv központjába tartunk, a Vas vármegyei Őriszentpéterre. Projektindító rendezvény várja a stábot. Az ok: jelentős fejlesztés indul az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság területén, a mezei és erdei utak használatához kötődő természetkárosító hatások csökkentése érdekében. 

A beruházás a közlekedés okozta károk helyreállítását, ökológiai csapdák megszüntetését, mikroélőhelyek biztosítását és minőségének javítását célozza Kondorfa, Őriszentpéter, Rábagyarmat és Nagyrákos község határában. A környéken visszaterelődik a gépjárműforgalom az úthálózatra, és helyreáll a Pannon gyertyános-tölgyesek, a puhafás ligeterdők, éger- és kőrisligetek, kékperjés láprétek, valamint a sík- és dombvidéki kaszálórétek minősége is, erről szólt Rácz András. A természetvédelemért felelős államtitkár elmondása szerint ökológiai csapdák szűnnek meg mintegy nyolc kilométeren, tizennégy kilométeren az utakon összegyűlő vizeket is levezetik egyidejűleg száz kétéltű-szaporodóhely létesítésével, ezáltal erősödik a kétéltűfajok védelmi helyzete. A talaj védelme érdekében ötszáz folyóméteren talajvédelmi lemezrendszert is elhelyeznek majd. A gyepterületek állapota, s az érintett erdőterületeken a vízvisszatartás is helyreáll, potenciális élő-, szaporodó- és táplálkozóhelyek jönnek létre a vízállásokhoz köthető védett és fokozottan védett fajok részére. Ezzel párhuzamosan eltűnnek a kiszáradás és taposás veszélyének kitett vizes nyomvályúk és csapdák.  

„Ma nem új utat avatunk, hanem nekilátunk rendet tenni a meglévők körül. Ma nem azt keressük, hogy meddig mehetünk el, hanem azt, hol kell megállnunk ahhoz, hogy ne ártsunk a tájnak” – mondta az összejövetelen V. Németh Zsolt. A vízgazdálkodásért felelős államtitkár hozzátette: a most induló fejlesztés célja „a terheket oda terelni, ahol a táj képes viselni őket. A természeti tereket úgy óvni, hogy a jelenlétünk, a mozgásunk ne okozzon több kárt, mint hasznot”. 

A közelmúltban megújult a nemzeti park arculata. Az eredeti siketfajdos szimbólum 2025-ben múlttá lett. Az új logó központi elemét nagy Ő betű keretezi. Benne dombon álló őrségi szoknyás faharangláb. Mögötte dombokat formázó koncentrikus körívek. Az épület jobb oldalán a nappali lepkék itteni fajgazdagságát jelképező stilizált lepkepár repül. A tájegység természeti értékeit és népi kulturális örökségét is megjeleníti. Ama vidék jellegzetességeit, mely az első magyar nyelvű tájmonográfia sorait ihlette. Szerzőjét, Nemes-Népi Zakál Györgyöt (1761–1822) a népi írók korai előfutárának tartják. Eőrséghnek Leirása című művében érzékletesen időtálló leírását adta „az Országhnak Nap­nyugoti Szélén” fekvő „Tartományáról”.