Barlangoljunk bátran!

Csu Fu, mert lassan egyre fázik, / berakná barlangjának köveit, / de a zöld pók és tücsök? / Kinyitja rájuk inkább könyveit. – Takáts Gyula (1911–2008) írta ezt A barlang és a kő közé című versében. Írótársaival, Tatay Sándorral és Weöres Sándorral kortyolgatták a remek vörösbort Pécsett, még a XX. század első felében. Itt, Baranya vármegye legnagyobb városában ereszkedtünk mi is a mélybe, hiszen március a barlangok hónapja. S a Závodszky Szabolcs vezette Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság nyitórendezvényén jártunk., ahol élettelen természeti értékeink népszerűsítése okán gyűlt össze számos, téma iránt érdeklődő, zöld szakember és sajtós. Nyissuk ki rájuk hetilapunk hasábjait! 

És az állami természetvédelemre is. Hiszen az ágazat képviseletében Rácz András szakállamtitkár is megosztotta gondolatait a jelenlévőkkel. Aki tudatta, hogy a 2014-ben elindított Barlangoljunk! kezdeményezés eredményeként harminc százalékkal nőtt a barlangok látogatottsága Magyarországon. Ennek eredményeképpen immár évi több mint félmillió látogató keresi fel a nemzeti parkok kezelésében lévő barlangokat országszerte. A nemzeti kormányzat – a társadalmi igényeknek megfelelően – az elmúlt bő évtizedben mintegy másfél milliárd forintot költött ezen élettelen természeti értékek megőrzésére, bemutathatóságuk fejlesztésére. Az eseménysorozat célja, hogy már a tavasz legelején programokkal szolgálják a természetbe vágyókat: országszerte olyan eseményekkel várják a látogatókat, amelyeket kizárólag ebben az időszakban kínálnak számukra. 

Magyarországon több mint 4200 barlangot tartanak nyilván. Ezek közül harminc idegenforgalmi hasznosítását végzi az országban működő tíz nemzeti park közül öt. A barlangok egy része akár kerekesszékkel, babakocsival is látogatható, de akad közöttük több olyan, amely kalandturisztikai programokat, egyedülálló élményeket kínál. Hazánkban komolyan óvják, védik, nagy becsben tartják a barlangokat, ennek megfelelően jogszabályok rendelkeznek arról, hogy kizárólagos állami tulajdonban állnak, és csakis nemzeti parkok kezelhetik ezen élettelen természeti értékeket – közölte az Agrárminisztérium képviselője. 

Az idei nyitóeseményt azért tartották a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóságának központjában, mert ez a szervezet idén ünnepli fennállásának harmincadik évfordulóját. E program keretében kerestük fel a Tettyei Mésztufa-barlangot. A hozzávetőlegesen tízezer éves, laza szerkezetű, vastag mésztufában kialakult járatrendszert helyenként mesterségesen kibővítették. Kiállítása 2018-ban megújult. A hatásosan kivilágított labirintuson Kéki Antal vezetett végig minket, kaput tárva a múltba. Így hát nem kerülte el figyelmünket a falba kövült égerfalenyomat, a víz vájta szűk járat és a hely legendája sem, a sötétben derengő régi sárkányos történet. Hiszen a hajdanvolt emberek úgy hitték, metsző fogú, tüzet lehelő szörnyeteg bújt a föld alá e pannon félhomályában. A XXI. század emberét azonban tudományos tények kalauzolják teremtől teremig. Mert leszüremlik a fény. Mindenki okulására.