Negyven és száz

Negyven esztendeje jött létre a Kis-Balaton Tájvédelmi Körzet. Ott, ahol egy évszázada, 1926-ban minisztériumi szolgálatba vétetett az első magyar természetvédelmi őr: Gulyás József (1872–1954). Hiszen fizetését addig, azaz 1922-től 1926-ig adományokból származó pénzalapból fedezték. A földmívelésügyi tárca munkatársaként mentette meg a pusztulástól a magyar tenger mocsarának gémtelepeit. Főnökével, a százötven éve született Vönöczky-Schenk Jakabbal (1876–1945) karöltve. Ez alkalommal a négy évtizeddel ezelőtti eseményre emlékezünk. 

Hiszen a Zala-szelte Kis-Balaton nem csak egy védett terület a sok közül. Láthattuk, különleges zöld történeti helyszín. A hazai állami természetvédelem bölcsője. Ezért is ünneplésre méltó, hogy akkoriban tájvédelmi körzetté emelkedett. A Magyar Közlöny című hivatalos lap 1986. 51. száma hirdette ki az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke, Ábrahám Kálmán államtitkár 11/1986. (XII. 10.) OKTH számú rendelkezését. Ahogy a harmadik paragrafus kimondta: célja a terület gazdag élővilága életfeltételeinek biztosítása. 

Másfél évvel később erről tanácskozott a Hazafias Népfront természet- és tájvédelmi szakbizottsága. Az addigi tapasztalatokról szólt dr. Kovács József, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal észak-dunántúli felügyelőségének igazgatója. Elmondta, hogy a védelem alá helyezett 14 740 hektárnyi terület magában foglalja azt a fokozottan védett 1403 hektárnyi kisebb birtokot is, amely már 1951 óta oltalom alatt állt. 

Dr. Virág Árpád, az Országos Vízügyi Hivatal főtanácsosa ismertette az itt fekvő vízügyi létesítményeket. Az I. számú tározót 1985-ben helyezték üzembe, mondta, hozzátéve: azóta hatvan százalékkal kevesebb foszfor és negyven százalékkal kevesebb nitrogén jut a Balatonba, javítva a Keszthelyi-öböl vízminőségét. Beszámolt továbbá arról is, hogy a közegészségügyi szempontból kedvezőtlen baktériumflórák elpusztításával a környező községek lakosságának életfeltételei javultak. 

A tanácskozáson elhangzott az is, hogy a vízügyi és a természetvédelmi szervek között olyan együttműködési megállapodás jött létre, amely szerint a tájvédelmi körzetben mindennemű vízvédelmi tevékenység csak az élővilág védelmének messzemenő figyelembevételével folytatható. 

Három évvel később, 1989-ben már ezt írhatta erről az ismert szakíró, Keszthelyi István (1929–2021) a Búvár című lapban: „Az első tározó feltöltése bővítette és javította a vízimadarak életterét, tovább nőtt valamennyi faj állománya.” 

Telt az idő, majd 1997-ben a tájvédelmi körzet tovább emelkedett a zöld ranglétrán, mikor a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része lett. Legjelentősebb ökoturisztikai fejlesztései a Rácz András államtitkár vezette, 2010–2026 közötti nemzeti korszakra esnek. Erre tanú a „Zöld Föld”. 

Utóirat: Gulyás József természetőrt száz esztendeje vette fel állományába az agrárminisztérium. Első életrajzíróját, ükunokáját, e sorok jegyzőjét pedig csak ezen 2026-os centenárium idején vetette ki onnan a történelem csandalaáradása.