Adj bele mindent!

Csipkés Sándor válaszolt kérdéseinkre.

13+1Varga Attila2024. 05. 31. péntek2024. 05. 31.

Csipkés Sándor zongoraművész 1984-ben született Budapesten, egy albérletben lakó roma kubikos család második gyermekeként. Bár korán kiderült a zenei tehetsége, mégsem vették fel a Bartók Béla Konzervatóriumba, mert túl improvizatívnak találták, nem állt be a sorba. 2004-ben elment egy hajóra zenélni, világot látni. 2014-ben bronzérmes lett a Bárzongorista Versenyen, és a közönségdíjat is elhozta. Nyolc évig játszott a Dunapark kávéházban és a Bock bistróban (későbbi nevén a Vendéglő a Kisbíróhoz). 2016-ban felvették a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazz tanszakára. Zenepedagógusként a józsefvárosi Vajda Péter Ének-Zene Általános és Sportiskolában tanít. 
1. Hogyan érez a születési helyével kapcsolatban? 
– Szeretem, hogy magyarnak születtem. Valamint azt is, hogy romának, bármilyen hihetetlenül hangzik. 
2. Mit szeret önmagában? 
– Azt hogy kreatív vagyok, szívből alkotok, és nagyon tudok szeretni. Van egy mondat, ami már lassan szállóigévé vált otthon: „Utálom, ha igazam van.” 
3. Kíváncsiságból kivel cserélne életet egyetlen napra? 
– Tulajdonképpen senkivel, de ha mindenképp választani kell, akkor Jézussal. De csak azért, hogy legyen képességem meggyógyítani a családom beteg tagjait. 
4. Mivel lehet kikergetni a világból? 
– A hazugsággal. Az igazság kimondása csak egyszer fáj, a hazugságé viszont akár többször is. Zeneileg pedig a felkészületlenség borít ki: amikor érzékelem egy koncerten a felkészületlenséget, illetve amikor a diákjaim úgy jönnek órára, hogy nem hoznak felszerelést. 
5. Bántja-e valami, amit elszalasztott az életében? 
– Nem, mert bejártam a világot, tanultam, és megéltem sok számomra új és hasznos dolgot. Úgy érzem, minden idejében jött az életemben. 
6. Hogyan lett zongorista? 
– A Józsefvárosi Zeneiskolában felvételi közben kirohant a tanárnő a szüleimhez, hogy azonnal vegyenek nekem zongorát. Megvették az első hangszeremet, és olyan könnyedén jött számomra a zongorázás, ahogy másoknál a friss szellő az ablakok kinyitása után. Egyértelmű volt a zenei pályám, annak ellenére, hogy nem vagyunk zenészcsalád. 
7. Melyik korban, történelmi korszakban élne szívesen? 
– Ha lehetne, újra átélném a kilencvenes éveket, amikor még nem a közösségi média döntötte el számok alapján, hogy egy produkció jó-e vagy sem. 
8. Milyen idézetet tenne ki a hűtőajtóra, hogy minden reggele ezzel induljon? 
– Adj bele mindent, és ne feledd, mosolyogj! 
9. Van-e olyan értékes vagy értéktelen tárgy, ami különösen fontos az ön számára? 
– Nagy becsben tartom nagyapám faragott fejű, cseh hegedűjét és az édesapám gitárját, valamint a kisfiam apák napi bekeretezett tenyérlenyomatát. Ugyan nem vagyunk zenészdinasztia, de édesapám pop-rock zenésznek készült, de munka mellett ez nem sikerült, így csak néha vette elő a gitárját, hogy játsszon rajta. A nagyapám az 1940–50-es években a többi, mélyszegénységben élő romához hasonlóan nem tudott zeneileg iskolázódni. Az erdészetnél dolgozott, és hétvégente ment csak zenélgetni. 
10. Van-e példaképe? 
– Zeneileg nagyra értékelem Balázs Jánost. Nagyon régóta ismerjük egymást, jó érzés, hogy Kossuth-díjat kapott. A sportban pedig Arnold Schwarzenegger a példaképem. 
11. Milyen jó tanácsot, tanulságot osztana meg velünk, amit a saját kárán, saját tapasztalatai alapján tanult meg? 
– Ha van egy álmod, azt nem véletlen álmodtad meg, elérheted, bármilyen lehetetlennek tűnik is. Igaz, meg kell érte izzadni, és nem kérdés, hogy lesznek mélypontok is. A mi családunkban például bűnöző életmódú személyek is akadtak, és a cigánysorra nyúlnak vissza a gyökereink. Innen sikerült kitörni, és ezekkel a terhekkel a lelkemben továbblépni. Higgyünk a szerencsében! 2015-ben egy étteremben zenéltem, mikor Szőcs Géza miniszter úr odajött hozzám, és felkért, hogy képviseljem Magyarországot a Milánói Világkiállításon – 28 koncerten szólaltattam meg a Bogányi-csoda­zongorát. 
12. Van-e kedvenc érdeklődési területe? 
– A zenén kívül a sport, leginkább a teremfoci, a testépítés és a videójátékok. 
13. Milyen zenét szeret? 
– Rengeteg latin zenét hallgatok, de az utóbbi években alapvetően a relaxációs zenét szeretem. Rostás Mihály Mazsival, Balogh Gusztávval és még jó néhány kitűnő zenésszel közösen rengeteg munkával létrehoztunk egy katalán rumbazenekart, a Mazsimó-GipsyMót. 
+1. Milyen képességet választana, ha egy szuperhős bőrébe bújhatna? 
– Ahogy mondtam, szívesen lennék Jézus, hogy meggyógyíthassam a szeretteimet. Ha szuperhőst kell választani, akkor legyen a filmkarakter Flash (A Villám).