Nagyon tudok szeretni

1. Hogyan érez szülőhelyével kapcsolatban?

– Nosztalgikusan. Budapesten, a Józsefvárosban nőttem fel. Szívesen emlékszem a II. János Pál pápa téri (akkor Köztársaság tér volt) óvodában töltött időre, a játszótéri élményekre, az Erkel Színházra, ahol az első fellépésem volt, és mindmáig visszajárok imádkozni abba a kis kápolnába, ami a közelben található. 

2. Mit szeret önmagában?

– A humoromat. Valószínűleg édesanyámtól örököltem, ő sem volt savanyú ember. Mindig kerestem azok társaságát, ahol a humor is jelen van. Nem a gatyaletologatós stand-upra gondolok, hanem arra, amikor csípőből jönnek derűs, könnyed, vidám gondolatok.

3. Kíváncsiságból kivel cserélne életet egy napra?

– Senki sincs, akivel cserélnék. Elégedett vagyok a saját életemmel. Összes küzdelmével, kínlódásával, diadalaival együtt.

4. Mivel lehet kikergetni a világból?

– Nem tudom elviselni a tehetségtelenséget. Sajnos ezzel régebben is találkoztam, és mostanság sincs hiány belőle. Amikor valaki érdemtelenül jut előnyökhöz, arra azonnal reagál a meglehetősen fejlett igazságérzetem. Elszomorít, ha olyan tehetséges kollégát látok, akinek már régen sztárnak kellene lennie, s helyette olyasvalakit látni mindenhol, aki a lábnyomába sem léphetne. Megváltozott az értékrend. Amióta jelen vannak az életünkben a közösségi platformok, azóta nagyon sokan úgy gondolják, hogy mindenhez értenek, legyen szó főzésről, gyereknevelésről, fociról vagy politikáról. Ebben a zajos világban nehéz az őszinte megnyilvánulásokat kiszűrni, de én törekszem rá.

5. Bántja-e valami, amit elszalasztott az életében?

– Nem, mert még nincs vége az életemnek! Bármi történhet velem, amire eddig nem gondoltam. Egyébként hátrafelé nézve sem tudnék olyasmit megnevezni, amit kifejezetten szerettem volna elérni és elszalasztottam volna. Minden úgy volt jó, ahogy jött.

6. Milyen mintákat hozott a szülői házból?

– Elsősorban szeretetet tapasztaltam, én is nagyon tudok szeretni. Ha a művészi ambíciókat kutatjuk a családban, akkor az édesanyámat nevezném meg, aki szépen énekelt, rajzolt és gyönyörű asszony is volt.

7. Mi volt élete a legnehezebb pillanata?

– Négy-öt olyan sorsfordító pillanatot éltem át. Az a fajta ember vagyok, aki intenzíven éli meg a vele történteket. Egyaránt elfogadom a jó és a rossz dolgokat, nélkülük szegényebb lennék.

8. Melyik történelmi korban élne szívesen?

– Meggyőződésem, hogy már volt ilyenben részem. Mégpedig a Nílus völgyében, többször jártam ott, és mindig furcsa ahaélményeim voltak. Szimpatizálok a XVII–XVIII. századi barokk korral és a XIX. század végén kezdődő szecesszióval is, biztosan léteztem ezekben az időkben is.

9. Van-e olyan értékes vagy értéktelen tárgy, ami fontos az ön számára?

– Őrzöm az édesanyám karóráját, a gyerekem elsőként kiesett tejfogát, egy tincset az első hajvágásából. 

10. Éneklés? Színészet? Műsorvezetés? Melyik a szívéhez legközelebbi?

– Legfőbb szerelem számomra a tanult hivatásom, az éneklés, a zene. Rajongásom a színház iránt múlhatatlan. A tévézést kalandnak ­fogom fel. Megtanultam navigálni a feladataim között, sőt amióta anya vagyok, újabb logisztikai ­mutatvánnyal bővült a reper­toárom.

11. Milyen jó tanácsot, tanulságot osztana meg velünk, amit a saját kárán tanult meg?

– Érdemes türelmesnek lenni és kivárni, amíg eljön a dolgok ideje.

12. Van-e kedvenc könyve vagy írója?

– A magyarok közül Szabó Magda, a külföldiek közül a spanyol Carlos Ruiz Zafón vagy az angol Joanne Harris műveit kedvelem.

13. Milyen zenét szeret?

– Mindenevő vagyok. Szívesen hallgatok klasszikus zenét, dzsesszt, világzenét. Nagy kedvencem Azariah.

+1. Milyen képességet választana, ha egy szuperhős bőrébe bújhatna?

– Repüli jó lenne, vagy utazni az idősíkok között.