Most és itt van dolgom

1. Hogyan érez szülőhelyével, lakóhelyével kapcsolatban?

– A szülőhelyem, Orosháza mindig meghatározó része marad annak, aki vagyok. Ott kaptam az alapokat – emberileg és sportolóként –, és máig erőt ad, hogy honnan indultam. A jelenlegi lakóhelyeim, Debrecen és Budapest pedig már inkább a mindennapjaimról, a fejlődésről és a sportkarrierem utáni céljaimról szólnak. Az egyik a gyökereimet jelenti, az utóbbi városok azt az utat, amin most járok. Együtt formáltak azzá a (sport)emberré, aki vagyok.

2. Mely tulajdonságai azok, amikre jól tudott támaszkodni a sportkarrierje során?

– Szeretem magamban a kitartást és a fejlődni akarásomat, mert ezek végigkísérik a pályafutásomat. Emellett mindig fontos volt számomra a tudás-, a tapasztalatátadás, a támogatás. Szakosztályvezetőként ezt már hivatásomként is megélem, hiszen felelősségemnek érzem, hogy visszaadjak valamit a sportágnak, és segítsem a fiatalabb generációkat.

3. Kíváncsiságból kivel cserélne életet egy napra?

– Senkivel. Boldog vagyok a saját életemmel, és kíváncsiságból inkább azt figyelném, hogyan fejlődhetek tovább a saját bőrömben.

4. Bántja-e valami, amit elszalasztott az életében?

– Sokkal több minőségi időt, energiát és figyelmet szántam volna az édesanyámra, amíg még lehetett.

5. Kihívást jelentett nőként sikeresnek lenni a teremlabdarúgás sportágban?

– Nőként a labdarúgásban mint sportágban alapból hátrányban indultam, nem még a teremlabdarúgás szakágban! Dél-alföldi, háromezer fős faluban, Gádoroson nevelkedtem, a helyi fiúcsapatban egyedüli lányként. Nem volt számomra más lehetőség, mert csak ez érdekelt, ezzel akartam foglalkozni. A nagymamám, aki bár mindig támogatott, még a harmincas éveimben is feltette azt a kérdést: „Tudjuk, hogy szeretsz focizni, de mikor kezdesz el dolgozni?” Nem értette, hogy ez a munkám, a hivatásom, ami mellett egyébként mindig volt másodállásom.

6. Mit jelent a sport az életében?

– Biztos pontot, továbbá: kiugrási, kiteljesedési és kapcsolatépítési lehetőséget. Sosem az anyagi megbecsülésért futballoztam. Addig csináltam, amíg örömömet leltem benne, s amíg az egészségem engedte.

7. A játékos-pályafutása lezárása után milyen új feladatok elé néz?

– DEAC-szakosztályvezetőjeként az utánpótlás és a felnőttcsapat koordinációs feladatait látom el. Egyre több válogatott játékost nevelünk ki, sokan közülük már Olaszország topbajnokságában is megfordultak. Tehát nemcsak helyi, hanem nemzetközi szinten is megmutatkozik a belefektetett energia.

8. Melyik történelmi korban élne szívesen?

– Hiszek abban, hogy nekem most és itt van dolgom, felelősségem, mert ma van igazán lehetőségünk arra, hogy nőként és sportolóként is megmutassuk magunkat és változást érjünk el.

9. Őriz olyan idézetet, ami mindig segítette átlendülni a nehézségeken?

– Paulo Coelho brazil írótól származnak a sorok: „Holnap, amikor fölkel a nap, mondjuk el magunkban: úgy tekintek erre a napra, mintha életem első napja lenne. A családom tagjait­ csodálkozással szemlélem – és örömmel, mert felfedezem, hogy mellettem vannak, s némán osztoznak velem a szeretetben, amiről annyi szó esik, de oly kevesen értik."

10. Van-e olyan kabalatárgy, ami különösen fontos az ön számára?

– Néhány alkalommal játszottam egy játékot a döntő pillanatok előtt a csapatommal, amit még Olaszországban lestem el a dél-amerikai társaimtól: körbeálltunk, egymásra kötögettünk cérnát, jelképezve azt, hogy együtt küzdünk egy közös célért. S elmondtuk, mit szeretünk egymásban, mitől különleges a csapatunk.

11. Milyen jó tanácsot, tanulságot osztana meg velünk, amit a saját kárán, saját tapasztalatai alapján tanult meg?

– A szülőknek adnám tanácsul, hogy ne azt nézzék, a gyerekük a labdarúgásból nehezen fog tudni boldogulni. Legyenek támogatóak, és ne beszéljék le a futballról, akkor se, ha lány. Ma már remek ösztön­díj­lehetőségek állnak a rendelkezésre, hogy a fiatalok a tanulás mellett építsék a jövőjüket a sportban is.

12. Mire sajnálja az időt?

– Az elmúlt harminchat évben rengeteget követeltem a testemtől és saját magamtól. Megtanultam, hogy a testi-lelki nyugalom nem luxus, hanem szükséglet. Ma már tudatosan időt szánok a feltöltődésre, mert így tudok hosszú távon jól működni.

13. Szabadidejében mi jelenti a kikapcsolódást és feltöltődést?

– Szeretném, ha a footgolf egyre nagyobb szerepet játszana az életemben, mert látok benne perspektívát. Emellett eljárok egy baráti társa­sággal focizni, javarészt férfiakkal. Ketrecben, kis területen, 4-es te­remlabdával játszunk. A közben jellemző párharc, ütközés, kemény játék nagyon kikapcsol a hétköznapokban.

+1. Milyen képességet választana, ha egy szuperhős bőrébe bújhatna?

– Sok depressziós, elégedetlen emberrel találkozom a mindennapokban. Változtatnék ezen, hogy mindenki boldog legyen, s megbecsülje azt, amit az élettől kapott, akkor is, ha az látszólag nem tökéletes.