Megörököltem a néptáncot

Sánta-Bíró Anna a Magyar Nemzeti Táncegyüttes szólistája.

13+1B. Pintér Dalma2026. 05. 04. hétfő2026. 05. 04.

Fotó: Németh András Péter, Forrás: Szabad Föld

Megörököltem a néptáncot Fotó: Németh András Péter Forrás: Szabad Föld

1. Hogyan érez szülőhelyével, lakóhelyével kapcsolatban?

– Debrecenben születtem és ott nőttem fel. Később Tiszaújvárosba költöztünk, majd Sajóörösre. Mégis budapestinek érzem magam, amióta itt élek. Sosem egy városhoz, helyhez kötődöm, hanem az otthonhoz, ahol körülvesznek a szeretteim. Legutóbb Kalotaszegen dolgoztunk, s ott is mindig úgy érzem, hogy hazaérkezem, mert az ottaniakkal régóta tartó, őszinte kapcsolatot ápolunk.

2. Mely tulajdonságait szereti magában?

– Kitartó vagyok, fegyelmezett és toleráns, amely jellemvonások a munkában és a családi működésben egyaránt előnyösek. Az elégedetlenséget szeretem magamban meg nem is. Bizonyítási vágy és szüntelen jobbra törekvés vezet, valamint az alkotás szeretete hatja át az egész életemet.

3. Hol gyökerezik a néptánc iránti szenvedélyes elköteleződése?

– Szüleimtől kapott örökségem, hiszen édesanyám néptáncolt, édesapám népzenészként dolgozott, együtt egy alapfokú művészeti iskolát vezettek. Általuk kisgyermekkoromtól fogva belenevelkedtem a zene és tánc szeretetébe. Tanácsukat követve a nyíregyházi szakközépiskolában néptánc tanszakon tanultam tovább. Egy ideig jogi pályára készültem, de amikor felvételt nyertem a Budapest Táncegyüttesbe, az eldöntötte a továbbiakat.

4. Kiket tekint a mestereinek, akik utat mutattak önnek?

– Ifjúként Szilágyi Zsolt segítette a néptáncos pályám épülését. A Budapest Táncegyüttesben Zsuráfszky Zoltánhoz és Zs. Vincze Zsuzsához kerültem, akik utat mutattak és lehetőséget adtak a fejlődésre. Sokat tanultam tőlük az évek során. Illetve a szüleimről, akiket máig a legfőbb példaképemnek tekintek mind szakmailag, mind emberileg.

5. Milyen a másik oldalon állni, amikor ön taníthatja az ifjú növendékeket?

– A színpadi munkát, amit teljes szívvel-lélekkel csinálok, kiválóan kiegészíti az, amikor a férjemmel együtt az alkotó, a koreográfus bőrébe bújhatunk. Immár tizenegy éve vezetjük a Bartók Táncegyüttest, amely több mint kétszáz növendékkel, sok tánccsoporttal működik.

6. Akad olyan tájegység, amely tánchagyományához erősebben húzza a szíve?

– A kalotaszegihez több szállal kapcsolódom. Gyermekkorom óta, a nagyszüleim révén szoros kapcsolatot ápoltunk egy családdal. Rendszeresen hazalátogattunk hozzájuk Magyarvistára. Sok időt töltöttem a cifraszobában, ahol tanulmányozhattam, felölthettem a viseleteket – megéltem az élő hagyományt, az ottani emberek révén továbböröklődött rám. Másrészről szeretem ezt a táncot a testemben érezni, megélni. Táncegyüttes-vezetőként a tánchagyományban is kellőképpen elmélyültem.

7. Hogyan lehetséges jól összeegyeztetni a művészeti munkát a családanyai feladatokkal?

– A férjemmel minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy valóban odafigyeljünk a gyerekekre és minőségi időt töltsünk velük. Nehéz, amikor el kell mennünk este egy fellépésre, de sokszor beszélgetünk velük erről, hogy nekünk ez a hivatásunk.

8. Milyen idézetet tenne ki a hűtőajtóra, hogy minden reggele ezzel induljon?

– Azt, ami a hivatásbeli attitűdünket jellemzi: „megállíthatatlan erő, elmozdíthatatlan tárgy”.

9. Van-e olyan értékes vagy értéktelen tárgy, ami különösen fontos az ön számára?

– A férjem megszállott viseletgyűjtő. Jómagam is, de ő jobban. Akadnak eszmeileg nagyon értékes darabok, amikhez ragaszkodunk. Néhány különlegest viselek a színpadon és sokszor szoktam kölcsönadni is. Például­ a Magyar menyegző című filmben a főszereplő bagaziája tőlem szár­mazott.

10. Hogyan tud átlendülni az esetleges tánclépéshibákon?

– Akkor vagy jó táncos, ha ezeket a kialakult aktuális helyzeteket jól meg tudod oldani a színpadon. Egyébként ezeket a szituációkat kifejezetten szeretem.

11. Milyen jó tanácsot, tanulságot osztana meg velünk, amit a saját kárán, tapasztalatai alapján tanult meg?

– Régóta vagyunk hivatásos táncművészek, és vezetjük a Bartók Táncegyüttest. Sok konfliktushelyzet adódott az évek során, s mindig a másik felé való őszinte és nyitott szívvel történő odafordulás, az elfogadás jelentette a megoldást. Szeretettel bármilyen problémát képesek vagyunk megoldani együtt.

12. Szabadidejében mi jelenti a feltöltődést?

– A néptánc a hivatásom, ezért feltölt, ha dolgozom. Egyébként szeretek sütni, tortát díszíteni meg gyomlálni a kertben. Az előbbi kreatív, a második monotonabb tevékenység, de nagyon kikapcsol. És persze amikor a családommal tölthetem az időm, az mindennél többet ad. 

13. Milyen zenét szeret?

– A népzenén kívül sok mást is meghallgatok: könnyűzenét, világzenét, klasszikusokat. S kevesen tudják rólam, hogy nagy JLo-rajongó vagyok. 

+1. Milyen képességet választana, ha egy szuperhős bőrébe bújhatna?

– Repülni nagyon szeretnék, csak sajnos tériszonyom van. Vagy varázsolnék, mondjuk, egy karlendítésre rendet az otthonunkban.

Névjegy

Sánta-Bíró Anna a Magyar Nemzeti Táncegyüttes szólistája. Tanulmányait a Magyar Táncművészeti Főiskolán végezte. 2007 óta, férjével, Sánta Gergővel együtt a Budapest Főváros Bartók Táncegyüttes vezetője, ahol egy felnőtt- és nyolc gyermekcsoport munkáját koordinálják. Elhivatottsággal, odaadással végzett munkáját elismerések sora dicséri. A táncos szólista megkapta a Népművészet Ifjú Mestere megtisztelő címet, a Junior Prima díjat. 2026-ban Harangozó Gyula-díj kitüntésben részesült. Két gyermek édesanyja, akik fiatal koruk ellenére szintén nagy érdeklődéssel fordulnak a néptánc felé. 

 

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!