E napon (március 12.) Nagy Szent Gergely pápára, az iskolák, diákok patrónusára, a gregorián éneklés megteremtőjére emlékezünk.
A naphoz kötődő Gergely-járás a régi kalendáriumokban tavaszköszöntő nap, a középkortól az iskolák tavaszi kezdő napja, a kisiskolások vidám toborzója. Ilyenkor a nagyobb diákok - koronként és tájanként eltérő módon - hol egy-egy mesterség színes jelmezében kisérték a szintén diák két káplánt és püspököt, hol katonának és lovas huszárnak öltözve vették körül a maguk közül megválasztott királyt. Vidám menetben hívták maguk közé a kisebbeket, hogy együtt készüljenek az örömökkel és küzdelmekkel teli becsületes életre: "Szent Gergő Urunknak, híres tanítónknak neve napján / Régi szokás szerint ma megyünk először iskolába. / Hol iratnak szépen, olvastatnak, s úgy tanítanak / Emberséget, bölcs, kegyes tudományt mindenki számára, / Mert nem jó tudatlan felnőni a földi világba." A kicsik szívesen csatlakoztak a menethez.
A szülők és a módosabb családok adományokkal segítették az iskola fenntartását, a tanító megélhetését, valamint a szegényebb gyerekek iskoláztatását. Bölcsességre azonban nemcsak az iskolában tehettek szert az emberek, hanem szorgos munkájuk során szerzett tapasztalataik, megfigyeléseik útján is. Gergely - tavaszkezdő - napján a hagyomány szerint "megpendülnek a kapák", és a földeken megkezdődnek a tavaszi mezőgazdasági munkák.
