Évfordulók

Szegeden kezdte pályafutását a 105 éve született Bay Zoltán (1900-1992), a kísérleti fizika világszerte elismert tudósa.
Harmincesztendősen munkatársaival kifejlesztett egy újfajta elektrokardiográf készüléket, és közel járt a szívritmus-szabályozó megvalósításához is. Az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumában 1936-tól mikrohullámú kutatásokkal foglalkozott. A gyárban az ő irányításával készült el a magyar rádiólokátor, azaz a radar. Ezzel egy időben a budapesti Műegyetem professzoraként létrehozta az atomfizikai tanszéket. A második világháború alatt megbízták a radar kifejlesztésére alakult tudóscsoport munkájának vezetésével. Világraszóló eredményt ért el 1946-ban: sikerült a radarral végzett Hold-visszhang-kísérlet, radar-összeköttetés létesült az újpesti Izzó és a Hold között. Bay Zoltán kutatócsoportjának eredményét csak néhány nappal előzte meg a náluknál sokkal jobb eszközökkel dolgozó amerikai Dewitt sikere. E kísérletekkel kezdődött meg a radarcsillagászat fejlődése.
A személyét is fenyegető intézkedések elől 1948-ban az USA-ba távozott, öt év elteltével kapta meg az amerikai állampolgárságot. A Washingtoni Egyetem kutatóprofesszoraként a fény sebességének vizsgálatával foglalkozott. Mikrohullámmal modulált lézerrel minden addigi mérésnél pontosabban határozta meg a fény rezgésszámát és sebességét. Az űrkutatás egyik úttörőjeként számon tartott atomfizikus számos tudományos publikációja mellett megírta az Az élet erősebb című visszaemlékezéseit, és Aki letapogatta a Holdat címmel portréfilm is készült munkásságáról.