Van egy történetünk

Erzsébet bajor királylány, Ferenc József rokona olyan lenyűgöző hatást tett az ifjú császárra, hogy bár az idősebbik leányt szánták neki, mégis az elragadó, bájos, vidám Sissit választotta. Bár uralkodóházaknál ez nemigen volt szokásban, szerelmi házasságot kötöttek. Ám, mint ahogyan ezt ma már könyvek és filmek sokaságából jól tudjuk, a fiatal királyné nem bírta az osztrák udvar merev, szeretetlen légkörét, anyósa basáskodását, a lélektelen protokollt. Amit az ifjúkori szerelem elfedett, azt az együttélés napvilágra hozta: két, egymáshoz cseppet sem illő ember házassága csak kudarccal végződhetett. A zabolátlan, sportos, lovagló, hegyet mászó, naponta tíz kilométert sétáló asszony, aki egyúttal nem nélkülözte a kiegyensúlyozatlan, szenvelgő kékharisnya hajlamait sem, nem lehetett megértő társa a puritán, kispolgári ízlésű, képzeletszegény, kötelességtudó férfinak.
Hogy Sissinek volt-e tényleges szerelmi viszonya a daliás Andrássy Gyulával, vagy csak plátói vonzalom fűzte a magyar grófhoz - meglehet, már soha nem derül ki teljes bizonyossággal. De hogy férje férfiúi érdeklődéséből nem kért, az nyilvánvaló. (Ferenc József állítólag éppen úgy ölelt, ahogy az államügyeket intézte: kötelességtudóan, fantáziátlanul, puritánul.)
Erzsébet, aki világéletében fütyült a bevett szokásokra, jól végiggondolta tehát: megszabadul a házastársi kötelességektől, ha szerez egy alkalmatos barátnőt az urának. Jó ösztönnel meg is találta Schratt Katalin bécsi színésznő személyében. A közepes színészi képességekkel rendelkező, kellemesen csinos és takaros, dundi nő, a híresen jó háziasszony, jó kedélyével, kedves, egyszerű természetével sokkal jobban megfelelt a császár ízlésének, mint bonyolult lelkületű, kissé egzaltált felesége. Ferenc József elfogadta a neje által kialakított szerepet, s meg is szerette Katalint. A schönbrunni kastély parkja szélén húzódó Gloriettegasse 9-es szám alatti biedermeier villát a császár vásárolta kedvesének, aki 1889-től haláláig itt lakott. A hajnalban kelő császár, már többórás munka után, minden reggel pontban reggel hét órakor kopogtatott az ajtón, a sürgölődő asszonyka friss, egyszerű reggelivel várta. Katalin a nyaralásra, Bad Ischlbe is követte királyi szerelmét, a császári villától nem messze bérelt házat (ez ma turistalátványosság). Az udvar és a jó társaság nem vett tudomást az asszonyról, de persze a pletykák, a viccek bőségesen áradtak. Ferenc József halálakor, 1916-ban Katalint éjnek idején, titokban, diszkréten odavezették a ravatalhoz, de többé nem tehette be a lábát a palotába, s a temetésen sem vehetett részt. A császár bőkezűen gondoskodott róla végrendeletében. Több mint negyed századon át tartó kapcsolatuk szereteten és kölcsönös megfelelésen alapult. A nő jóval túlélte császárát, megérte az Anschlusst, Hitler bécsi bevonulását is. 1940-ben, 85 éves korában hunyt el Bécsben.
A napokban volt százötven éve, hogy megszületett Schratt Katalin, Ferenc József császár pótfelesége.