Évfordulók

Terebélyes dinasztiájában különleges rangot vívott ki, főként magyar alattvalói körében a 230 esztendeje született József nádor (1776-1847). Habsburg-Lotaringiai József Antal János főherceg, Mária Terézia unokája, II. Lipót császár hetedik fia tizenhat évesen lépett először magyar földre. Három év múlva mint az ország új helytartója költözött Budára. Nagy rokonszenvet váltott ki iránta a hír, hogy magyarul tanul. Húszéves, amikor a pozsonyi országgyűlésen a rendek közfelkiáltással nádorrá választották. Méltóságát több mint fél évszázadon át töltötte be, tisztelői a legmagyarabb Habsburgnak nevezték. Joggal, hiszen bár a bécsi politika szellemében irányította az ország ügyeit, a nyílt erőszak helyett kompromisszumok és reformok megkötését javasolta a császárnak. Szívügyének tekintette az ország gazdasági és kulturális felemelkedését. Sokat tett Pest-Buda fejlesztéséért és szépítéséért. Kezdeményezte és támogatta a magyar tisztképző intézet, a Ludoviceum, a Nemzeti Múzeum, a Magyar Tudományos Akadémia, a Pest megyei Vakok Intézete, a gellérthegyi csillagvizsgáló, a József Ipartanoda - a későbbi műegyetem - létrehozását. Nádorsága idején kezdték a Lipótváros, a Pest és Vác közötti vasútvonal kiépítését. Meghatározó szerepet játszott a Városliget és a Margitsziget rendezésében. Pest megyéhez is szoros szálak fűzték. Alcsúti birtokán híres mintagazdaság alapjait vetette meg. Első felesége, Alekszandra orosz cárleány az ürömi temetőkápolnában nyugszik.