Van egy történetünk

Mindenre elszánt csapat szállta meg Dél-Londont, éjszaka végzi felforgató tevékenységét - adta hírül a Homegarden internetes portál. A félelmet nem ismerő társaság partizánakciókkal hívta fel magára a figyelmet. A minap például arra ébredtek a dél-londoniak, hogy az éj leple alatt ismeretlen tettesek bokrokkal ültették be és gyepesítették a Westminster Bridge Road egyik kopár forgalmi szigetét. Nem Timur és csapata vitte végbe a tettet, hanem a magukat városi gerillakertészeknek nevező lelkes társaság. Vezetőjük Richard Reynolds, s immár száznyolcvanan vannak, akik e-mail kapcsolatrendszerük segítségével mozgósítják egymást vakmerő cselekedeteikre. Tettük a törvény szerint tulajdonképpen vandalizmusnak számít; igaz, eddig még nem indítottak eljárást ellenük.
A londoni gerillakertészek akciói is jelzik, a civil szférában egyre nő az elégedetlenség amiatt, hogy a városokban napról napra zsugorodnak a zöldterületek, minden talpalatnyi helyet elfoglalnak az autók. San Franciscóban például a belvárosi közterületek hetven százalékát a közlekedő vagy parkoló gépjárművek foglalják el. Fiatal művészek jópofa tiltakozást eszeltek ki ez ellen: a parkolójegy megváltásával kisajátítanak egy-egy parkolóhelyet, amelyre sebtében füvet, padot, konténeres fákat telepítenek, s néhány órára parkot varázsolnak a hét négyzetméterre. A maximális várakozási időt kihasználva déltől délután kettőig miniparkocskákat láthattak a járókelők, akik tapssal, elismerő mosolyokkal és hangos helyesléssel biztatják a fiatal protestálókat. Bár ezek a mozgó parkok a legzsúfoltabb parkolóhelyeken foglalják el a helyet egy-egy kocsi elől, senki nem szólhat egy szót sem, hiszen a parkolás díja ki van fizetve. Így érvényesül a jog: a közterület mindenkié, a jó levegő pedig tényleg mindenkinek jussa!