Újratervezzük pénzügyeinket
Éveken át magától értetődő volt a hazai háztartások döntő többségénél, hogy a felhalmozott pénzt forintalapú állampapírokban tartják. Az államkincstár által kínált kiemelkedő, sokáig két számjegyű hozamok és az azokból származó nagymértékű kamatkifizetések természetesen csábítóak voltak a lakosságnak. Az állampapírok hozamának mérséklődésével párhuzamosan azonban a megtakarítók egyre inkább azt a kérdést teszik fel maguknak, hogy miként őrizhetik meg leginkább a felhalmozott vagyonuk értékét. A hozamok csökkenése mellett ráadásul a pénzügyi politikával és a jövőbeli gazdaságpolitikai intézkedésekkel kapcsolatos lakossági óvatosság is arra sarkallja a családokat, hogy több lábon álljanak.
Kép: Megtakarításaink egy részét állampapírokból devizába csoportosítjuk át

A Magyar Nemzeti Bank friss pénzügyi számlái és a Blochamps Capital elemzése alapján elmondható: a magyarok rekordméretű összegeket fordítanak devizavásárlásra, a megszokott forinteszközök mellett pedig gyors ütemben építik ki a nemzetközi és devizás befektetéseiket.
A második negyedév adatai szerint három hónap leforgása alatt csaknem 483 milliárd forintnyi új pénz került a hazai hitelintézeteknél vezetett devizabetétekbe. Az így felhalmozott lakossági devizabetét-állomány június végére 2714 milliárd forintos történelmi csúcsra emelkedett. A tényleges folyamatot az állományi adatok ráadásul némileg még el is fedik, hiszen a forint időszaki erősödése miatt a meglévő devizavagyon forintban számított értéke mintegy 200 milliárd forinttal csökkent a statisztikákban. A megtakarítók tehát a kedvező forintárfolyamot használják ki arra, hogy jóval olcsóbban jussanak devizához.
A félbillió forinthoz közeli áthelyezés mértéke jól jelzi, hogy a mozgás mögött nem a nyári utazásokra készülő családok szerényebb váltásai állnak. A pénzügyi vagyon szempontjából meghatározó vagyonosabb réteg, a privátbanki ügyfélkör reakciója ez, hiszen Magyarországon a háztartások felső tizede birtokolja a teljes pénzügyi eszközállomány jelentős részét. Ez a réteg az állampapírhozamok változására, az árfolyamszintekre és a gazdasági környezet alakulására is jóval gyorsabban reagál, átcsoportosítva a kifizetett kamatokat vagy a lejárt állampapírok tőkéjét.
Ebben az átrendeződésben a pénzügyi kiszámíthatóság és a biztonság iránti igény játssza a főszerepet. Amikor egy lakossági megtakarító kizárólag egyetlen ország állampapírjaiban tartja a vagyonát, a tőkéje teljes egészében az adott hazai költségvetési és gazdaságpolitikai döntésektől függ. Egy átmeneti bizonytalanságot hozó időszakban vagy átalakuló szabályozási környezetben a tudatosabb befektetők nem a bizalomvesztés, hanem az észszerű kockázatmegosztás elve alapján cselekednek. A kedvező áron vásárolt euró vagy dollár egyfajta értékálló biztosításként funkcionál arra az esetre, ha a hazai intézkedések vagy a nemzetközi piaci folyamatok váratlan árfolyam-ingadozást hoznának.
Az elemzés arra hívja fel a figyelmet, hogy a hazai lakosság devizaeszközei között érdemi átrendeződés látható: miközben a külföldi bankszámlákról érezhető összegek távoztak – ami részben külföldi ingatlanvásárlásokban vagy más befektetési formákban találhatott helyet –, a hazai bankoknál lévő devizabetétek mellett a devizás befektetési jegyek elhelyezése is látványosan megugrott. Utóbbiakból a háztartások három hónap alatt 328 milliárd forint értékben vásároltak, a külföldi befektetési jegyek állománya pedig az elmúlt három évben több mint a kétszeresére emelkedett.
Mindez jól mutatja a megtakarítói szemlélet szerkezeti átalakulását. A kizárólag egyetlen devizára, hazai kamatkörnyezetre és állampapír-kibocsátóra támaszkodó portfóliókat felváltja a több lábon állás. A devizakitettség növelése nem a forint elleni fogadásként vagy a hazai intézmények elutasításaként értelmezendő, hanem a vagyon megőrzését szolgáló biztonsági lépésként, amire az erős forint, az állampapírpiac hozamfordulója és az óvatosság együttesen teremtett alkalmat.
Tudatos Portfólió
A megtakarítások átcsoportosításánál a legfontosabb a kockázatok megosztása. A szakemberek szerint a vagyont nem érdemes egyetlen devizában vagy állampapír-kibocsátónál tartani, ám a teljes megtakarítás átváltása sem indokolt. Egy egészséges, 15–30 százalékos devizaarány már komoly védelmet nyújt a hazai piaci hullámzásokkal szemben, miközben a mindennapi kiadások forintfedezete is megmarad.