Van egy történetünk

A magyar Natascha Kampusnak nevezhető egy fővárosi fiatal nő. És sokkal szörnyűbb volt a sorsa, mint a bécsi lánynak. Őt ugyanis saját apja ütötte-verte, kínozta, tartotta szexuális rabságban. Tizennégy rettenetes, hosszú évig. Mindez soha be nem gyógyuló lelki sebeket ejt egy emberen. A történetben ma még sok a homály, mivel a lánnyal most törődő szociális munkások, pszichológusok titkolják az áldozat nevét és pontos címét. Csupán annyit lehet tudni, hogy egy IX. kerületi bérházban él, és jóformán véletlenül bukkantak rá. Meghalt az anyja, s amikor a hatóságok a lakásba léptek, feltűnt, hogy ott találtak egy hófehér bőrű, 27 éves korára galambősz, halálra rémült, lesütött szemű kis teremtést, aki olyasformán fest, mint egy fehér hajú, aprócska kislány, akadozva beszél, alig tudja elviselni a szemkontaktust. A nyomozás aztán kiderítette az egész iszonyatos történetet.
Tragikus fintora az életnek, hogy a szadista apa - börtönőrként dolgozott. Elképzelhető, munkahelyén is mit művelt... Vagy éppen ott ő volt a rendes, derék munkaerő? Lehetséges, ugyanis gyakran előfordul, hogy a szadista kéjencek kettős életet élnek: házon kívül köztiszteletben álló állampolgárok, otthon pedig vadállatok. Ez a férfi súlyos beteg feleségét olyannyira rettegésben tartotta, hogy az asszony nem tudta megvédeni tőle gyermeküket. Amikor a kislány 13 éves lett, az apja megerőszakolta, és többé nem engedte ki a lakásból. Egészen tizennégy évig. Ma már a férfi is halott, csak egy roncs maradt utánuk, közös gyermekük.
Egy nagy pesti bérházban akár hónapokig nem találkoznak a lakók. De azért megdöbbentő, hogy ennyi éven át senkinek sem tűnt fel, hogy nem látják a gyereket. Nem akadt egy rokon, egy szomszéd, akinek hiányzott volna? És mi van az iskolakötelezettséggel? Senki nem jelentette az illetékeseknek, hogy ez a kislány nem jár iskolába? Nem tűnt fel a háziorvosnak, védőnőnek, hogy nem kapja meg a kötelező oltásokat? Ezer kérdés, amelyekre egyelőre nincs válasz. Most úgy látszik, hogy ezt meg lehet tenni a mai Magyarországon. Ez az apa, aki megérdemelte volna, hogy a rács másik oldalát is hosszú évekre megismerje, háborítatlanul, ágyban, párnák közt halt meg. Egy fiatal élet pedig tönkrement. Mert ne legyenek illúzióink: ebből a szerencsétlen fiatal lányból soha nem lesz már egészséges, ép felnőtt ember.