Jeles napok

Október 23. történelmünk kettős ünnepe. Napja a honvédő katonaság védőszentjének, Kapisztrán Szent Jánosnak. 1456-ban az Európa kapujának számító Nándorfehérváron Kapisztrán Szent János és Hunyadi János maroknyi seregével állta útját - közel 70 évre - a sokszoros túlerővel bíró oszmán birodalom terjeszkedésének. Rá éppen félezer évre a magyarság újabb honvédő forradalmában a pesti srácok a szovjet birodalmon ütöttek befoltozhatatlan sebet. Kapisztrán János német zsoldos katona fiaként látta meg a napvilágot az olaszországi Capistranóban. Fiatalságában világi életet élt, jogot tanult, s albíróként Nápolyban fogságba esett. Itt érte a hívás, amelynek hatására belépett Szent Ferenc rendjébe. Ettől fogva Krisztus katonájaként, beszédeivel bátorította önkénteseit, amikor szembekerültek az ellenség hatalmas katonai túlerejével. Nándorfehérvár diadalát egész Európa ünnepelte. A pápa elrendelte, hogy minden délben szóljon a harang a győztes csata emlékére. Eközben a győztes hadvezért, Hunyadi Jánost már a pestis, a "fekete halál" környékezte. Haldoklásában így szólt Kapisztránhoz: "Egy Hadnagy alatt hadakoztunk, siess utánam, hogy megvehessed együtt vélem a zsoldot!" Hunyadit alig egy hónappal élte túl Kapisztrán Szent János, 1456. október 23-án átköltözött "Hadnagya", Krisztus országába. Zsoldja egy nemzet hálája lett. Mindezekről gazdag kiállítás látható ez év végéig a Hadtörténeti Múzeumban Európa védelmében címmel.