Déli harangszó Vállajról és Ősagárdról

Vállaj Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei község, Nyíregyházától 67 kilométerre délkeletre. A települést a Gut-Keled nemzetség alapította a XII. század végén. Az ezerháromszázas évek közepén már templomos helynek írják az oklevelek. Ekkor a Báthoriak birtoka, majd a Rákócziaké. A szatmári béke után az elkobzott földeket gróf Károlyi Ferenc vette meg a kincstártól 1746-ban. Néhány év múlva katolikus németeket telepített ide. A Foerk Ernő által tervezett új templomot az első világháború éveiben építették, az otthon maradt asszonyok segítségével. 1918 Pünkösdjén a Szentlélek tiszteletére szentelték föl. A vállaji római katolikus templom 50 méter magas tornyában három harang lakik. A délidőben megszólaló 6 mázsa 15 kilós harang Szlezák László aranykoszorús mester öntödéjében készült 1925-ben Budapesten. Ez a harangszó köszönti a karácsonyt és búcsúztatja az óesztendőt.

Az ősagárdi evangélikus templom harangja szól a Kossuth rádióban. Ősagárd Nógrád megyei település a Cserhát fennsíkon lábánál, Váctól 22 kilométerre észak-keletre. Neve arra utal, hogy itt laktak a királyi vadászatok agarászai. 1424-ben Zsigmond király feleségének Czillei Borbálának adományozta a falut. A XVI. század elején Szapolyai János lett a tulajdonosa, aki 1526-ban átadta Werbőczy Istvánnak. A Naszály-hegy lábánál fekvő településre Gömör és Hont vármegyéből evangélikusok telepedtek le a XVIII. század elején. Ma is látható templomuk 1786-ban épült föl. Karcsú, 22 méter magas tornya 1824-ben készült el. Benne két harang lakik. A délidőben megszólaló 3 mázsa 12 kilós harang köszönti az új esztendő első hetének rádióhallgatóit is, amely Schaudt András öntödéjében készült 1835-ben Pesten.