Van egy történetünk

Európa történetének egyik legrútabb szégyenfoltja a nők tízezreinek életét követelő boszorkányüldözés. Megdöbbentő tény, hogy az utolsó boszorkányper - a XX. század közepén zajlott le, mégpedig a művelt Angliában!
Helen Duncant, a skót jövendőmondót és szellemidézőt 1944-ben ítélte kilenc hónapos börtönbüntetésre a brit legfelsőbb bíróság egy 1735-ből származó törvény alapján. Az asszony híres és megbecsült látnok volt, akihez a háború alatt még maga VI. György király és a miniszterelnök, Churchill is gyakran fordult tanácsért. Éppen rendkívüli képességei miatt került bajba. A szülők kérésére 1941-ben megidézett egy matrózt. A halott fiú szelleme "elmondta", hogy elsüllyedt a hadihajó, amelyen szolgált. A katonai hírszerzés emberei ekkor komolyan aggódni kezdtek, mert a hajó valóban megsemmisült, de erről mindaddig sem az ellenség, sem a honi közvélemény nem tudott, és továbbra is titokban akarták tartani, mert a hadvezetés már nagyban készítette elő a normandiai partraszállást.
A katonai titkosszolgálat ekkor lejárató kampányt kezdett a látnok ellen, szélhámosnak állították be, aztán - a hasonló esetek megelőzésére - le is tartóztatták. A bíróság előráncigált egy kétszáz éves törvényt, s ennek alapján boszorkányság és fekete mágia miatt kilenc hónapra ítélte. Londoni börtönében még Churchill is meglátogatta, aki mérgesen ostobaságnak nevezte az ítéletet, de nem tudott rajta segíteni. Aztán, második miniszterelnöksége idején, 1951-ben hatályon kívül helyezte a meglehetősen elavult törvényt. A médium 1956-ban halt meg, úgy, hogy soha nem rehabilitálták. Sőt, halála előtt három hónappal a rendőrség ismét letartóztatta. A nyomozók nem csináltak abból titkot, hogy mindvégig csalónak tartották a nőt, az általa ektoplazmának nevezett "túlvilági" folyadékot például, úgy találták, tojásfehérjéből állította elő. No de ha tényleg csak egy piti csaló volt, akkor miért kellett "varázserejétől" nemzetbiztonsági okokból megvédeni a hazát? A magyarázat alighanem a háborús hisztériában rejlik.
A britek egyébként nagyon is túlteljesítettek a boszorkányüldözésben. Több ezer embert kínoztak meg és végeztek ki ilyen vádakkal. Többségükben egyedülálló nők, család nélküli özvegyek, gyógyító, füves asszonyok vagy egyszerűen csak vörös hajú szépségek voltak. Az utolsó skót boszorkányt, Janet Horne-t 1722-ben akasztották fel. Ma viszont divatba jött a boszorkányság, akár fekete mágiázó módon, akár csak ártatlan, Harry Potter-utánzó játékként. S végre talán elérkezett a meghurcolt Helen Duncan rehabilitálásának ideje is. A hozzátartozókat leginkább az bántotta, hogy a család köznevetség tárgya lett, és Helen gyermekei szenvedtek a megbélyegzettségtől. Most kampányba kezdtek azért, hogy a látóasszony emlékének igazság szolgáltassék. A kormány hajlandósága kétségtelen, bár nehezíti a dolgot, hogy egy legfelsőbb bírósági ítéletet nagyon nehéz hatályon kívül helyezni. Mégis, ma már mindenki restelli az említett pert, úgyhogy van rá remény.