Évfordulók

Küzdelmes életutat, nem mindennapi karriert tett meg a 175 esztendeje született Vámbéry Ármin (1832-1913) néprajztudós, keletkutató, földrajzi szakíró. A fél lábára béna, szegény fiú korán megismerte a nélkülözést. Tízévesen szabóinasnak állt, magánszorgalomból tanult tovább. Középiskolai tanulmányait félbehagyva házitanítóként kereste kenyerét. Úgy lett később egyetemi tanár, hogy nem végzett egyetemet. Huszonöt éves korára 25, főként keleti nyelvet sajátított el. Eötvös József figyelt fel páratlan nyelvtehetségére, pártfogásával négy évet töltött el Konstantinápolyban. Az akadémia anyagi támogatásával 1861-ben expedíciót szervezett a magyarok őshazájának felkutatására. Kolduló dervisnek öltözve, álruhában bejárta Közép-Ázsiát, Perzsiát. Olyan helyekre jutott el, ahová addig európai ember nem lépett. Zarándokkaravánokhoz csatlakozva szamár- és teveháton, illetve gyalog ért el Teheránba, Bokharába, Szamarkandba. A sánta dervis Resid efendi néven a magyar-török kapcsolatokat tanulmányozta, ismerkedett a keleti szokásokkal, a gyarmatpolitikával, török-német szótárt készített. Budapesten a keleti nyelvek magántanára lett és feldolgozta útjainak tapasztalatait, számos könyvet írt. Kiemelkedő jelentőségű néprajzi, nyelvészeti, orientalisztikai kutatásokat végzett, kora legjobb Kelet-kutatójának tartották. Tudományos tevékenységét és utazóként szerzett ismereteit világszerte, főként Angliában nagyra értékelték.