Évfordulók

XX. századi irodalmunk egyik legeredetibb alkotója a százhúsz éve született Karinthy Frigyes (1887-1938). Páratlan tehetségét, zsenialitását már kortársai is elismerték. Móricz Zsigmond "a világformáló agyak egyikének" tartotta. Illés Endre szerint "...minden írása olyan hevesen, erőteljesen, vakítva szikrázik, mint egy meggyújtott magnéziumrudacska. Írt több ezer karcolatot, több száz novellát, néhány regényt, kétkötetnyi verset. A legkülönfélébb, legváltozatosabb műfajokkal és formákkal kísérletezett: színdarabbal, filozófiai tanulmánnyal, rövid, csattanó tréfákkal, riporttal. De bármit írt, mondanivalója mindig megmaradt azon frissen, érzékletesen, ahogy a gondolat először felvillant benne. Úgy is mondhatjuk: igazi műfaja az ötlet volt." Czeizel Endre genetikus az író kreativitását és eredetiségét véli a leglényegesebbnek. "Másként járt az agya, mint a többieknek. A világ dolgainak más aspektusait vette észre, ezért is állíthatta: 'Minden másképpen van'." Kíváncsiság és áradó fantázia jellemezte. Visszatérő témája az ifjúság elérhetetlent sóvárgó hite. Erről szól egyik legszebb novellája, a Találkozás egy fiatalemberrel, amelynek megalkuvást nem ismerő hőse ő maga. De alakmása Telma Titusz, az ezerarcú lélek, Merlin Oldtime, a Mennyei riport újságírója is, aki elvesztett szerelmét keresi a túlvilágon. Ő a Tanár úr kérem rossz tanulója, akin röhög az osztály. Még agyműtétét is regénnyé formálta az Utazás a koponyám körül döbbenetes önvallomásában. Két évvel élte túl az operációt, ám 51 évesen egy agyvérzés azonnal elvitte.