Van egy történetünk

A világ első tenger alatti védett parkjává nyilvánította a spanyol állam az asztúriai partoktól hatvan kilométerre a tengerfenékből kiemelkedő El Cachuco hegyet. A földrajzi különlegességre egy francia kutató hívta fel a figyelmet 1948-ban. Édouard Le Danois A tenger mélységei című, nagy feltűnést keltett könyvében részletesen leírta a tenger alatti hegyet. Le Danois tíz évvel korábban, 1938-ban fedezte fel egy tudományos expedíció során a képződményt, amely így a tudományos névadási hagyomány szerint az ő nevét kapta. A környékbeli spanyol és portugál halászok már régóta tudtak a létezéséről, és egy arrafelé honos hal után nevezték el El Cachucónak. Végül ez a név honosodott meg, így vált ismertté a hegy, amely olyan magas, mint a Mont Blanc: ötezer méter mélyről emelkedik a tengerszint alatti 400 méterig. Nemcsak magassága, hanem kiterjedése is impozáns, kelet–nyugati irányban 50, észak–déli irányban pedig 17 kilométerre nyúlik. Tájékán mintegy ötszáz állatfajta él: hidegvízi korallok, mélytengeri halak, ritka tengeri csillagok és rákfélék. Több közülük eddig ismeretlen volt a tudomány számára.

A spanyol halászati és környezetvédelmi minisztérium az El Cachucót választotta az első védett tenger alatti parknak. A döntés nyomán még az idén korlátoznak a térségben többféle tevékenységet is, köztük a halászatot, a közlekedést és bizonyos mértékben a kutatást is. Eddig a portugál halászok „gereblyéző” halászatot folytattak, amely jelentősen rongálja a tengerfenék növényzetét és állatvilágát. A park védetté nyilvánításával fel kell hagyniuk vele. A halászati korlátozás bevezetésétől a halállomány jelentős szaporodását várják.