Az én képernyőm

Ijesztő iramban darálja be a TV2 úgynevezett sztárjait. Az elmúlt hétvégén például volt, akit 36 óra leforgása alatt három különböző műsorban láthattunk. (Mármint ha erre éreztünk volna ingerenciát.) Péntek reggel: Liptay Claudia, Árpa Attila. Este: Liptay Claudia, Árpa Attila, Bochkor Gábor. Szombat este: Árpa Attila, Bochkor Gábor, valamint Liptay Claudia férje. Miért nem értik meg a műsorszerkesztők, hogy előbb-utóbb egyszerűen megutálják a nézők mindig ugyanazokat a fazonokat, ugyanazokat a manírokat látni? Amúgy meg szegénységi bizonyítvány, ha egy csatorna a beszélgetős vagy játékos műsoraiba szinte kizárólag csak a saját arcait tudja odaültetni. Vagy már meg sem kísérelnek mást odahívni?
Akit még nem unok, bár ő sem keveset szerepel, az Till Attila, aki a mai tévés személyiségek egyik legtehetségesebbje, mert eszes, vidám és természetes. (Majd csak elhasználják őt is lassacskán…) Mintha rászabták volna az Okosabb vagy, mint egy ötödikes? című játék vezetését. Aranyos kis műsor ez, nem nagy szám, de nem is tart igényt arra, hogy az legyen – üde színfolt a nézettségi verseny őrületében szenvedő kereskedelmi tévézésben. A résztvevőknek azt kell bizonyítaniuk, hogy többet tudnak az iskolai tananyagból, mint a jelenlévő 11 évesek. Ez nemigen sikerül nekik.
Legutóbb sztárok álltak ki a megmérettetésre. A Puskás Peti nevezetű hatalmas sztár mindjárt kezdetben nem tudta folytatni azt a verset, hogy: „Egész úton hazafelé azon gondolkodám…” Ugrándozott, nevetgélt, forgolódott zavarában, de nem és nem. Ezek után végül nyert háromillió forintot. Dolhai Attila, az Operettszínház fiatal musicalénekese viszont szinte mindent tudott, és meglepően normálisan viselkedett. Hovatovább csodálkozni kell ezen, mert nemcsak a kissé alulművelt Puskás Peti hajaz egy 12 éves, gátlásos kiskamaszra, hanem a valóban tehetséges, kreatív és okos Novák Péter is. Ő is tekergeti a derekát, üvölt, ugrándozik: döntse el a néző, hogy zavart infantilizmusról vagy csak túltengő temperamentumról van szó…
A nagytudású gyerekek meg csak néznek döbbenten, milyen buták a felnőttek. És még azt hiszik magukról, hogy nekik a jó, mert különbséget tudnak tenni a zúzmók, mohák és harasztok között.