Évfordulók

Német felmenői nevét férfikorában magyarosította a 175 esztendeje született Keleti Károly (1833–1892). A hazai tudományos statisztika egyik megalapozója, közgazdász és tudós változatos életutat tett meg. Szinte gyerekként honvédtüzérként harcolt a szabadságharc idején Bem erdélyi hadjáratában. A világosi fegyverletétel után hónapokig bujkált. Később pénzügyi tisztviselőként dolgozott, közben a pozsonyi jogakadémián végezte tanulmányait. 1859–67 között Pesten újságíróskodott. Eötvös József Politikai Hírlapját szerkesztette, közgazdasági és statisztikai tanulmányokat is írt. A kiegyezés után a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumban osztálytanácsos, majd a statisztikai osztály vezetője lett. Megszervezte az 1869-es népszámlálást, utána évkönyvekben jelentette meg az ország jellemző adatait, népszerű formában, térképekkel és rajzokkal illusztrálva. Kötetben az anyag Hazánk és népe címmel jelent meg, amelyért akadémiai tagságot és nagyjutalmat kapott. Művében a közművelődés szerepére, az iparfejlesztés jelentőségére és a rossz egészségügyi viszonyokra is felhívta a figyelmet. Az 1871-ben alakult önálló Országos Statisztikai Hivatal első igazgatójává választották. Az 1880-as népszámlálást már saját, egyéni számlálólapjaival végeztette el. Utolsó nagy munkája, a Magyarország élelmezési statisztikája külföldön is nagy sikert aratott, s ismét elnyerte az Akadémia nagyjutalmát. Szervezési és módszertani újításai mellett nagy súlyt helyezett az adatok gyors feldolgozására és hasznosítására is.