Évfordulók

Neves orvosdinasztia, a Lenhossék család negyedik generációjából származott a 115 esztendeje született Szent-Györgyi Albert (1893–1986) orvos, biokémikus. Ő az egyetlen magyar, aki a Nobel-díjat hazai munkássága idején, a szegedi egyetem professzoraként nyerte el. Budapesten 1917-ben orvosi diplomát, 1927-ben Cambridge-ben kémiai doktorátust szerzett. Tízéves európai egyetemi tanulás, kutatás és tanítás után 1928-ban hazatért, és a szegedi egyetemen lett tanszékvezető. A harmincas években a biológiai oxidáció, a sejtlégzés tanulmányozása során sikerült izolálnia a C-vitamint, amelyet aszkorbinsavnak nevezett el, utalva az anyag skorbutellenes hatására. A vitaminhiány okozta betegségek hatóanyagának elkülönítése és mesterséges előállítása a nevéhez fűződik: ő vont ki elsőként a szegedi paprikából C-vitamint. Világcsoda született a Tisza partján, harsogták a lapok. Felfedezéséért 1937-ben orvosi Nobel-díjat kapott. Mindig bízott a tudomány és a humanizmus elválaszthatatlan összhangjában, a tudósok felelős magatartásában. A második világháború idején jelentős szerepet játszott a magyar különbéke-törekvésekben, több titkos tárgyaláson vett részt. „A nagy vitaminvadászat”, a „Paprika-díj” dicsősége elkísérte egész hosszú, termékeny munkásságában. Tudományszervező és kultúrpolitikai tevékenysége is jelentős. Magyarországot 1947-ben elhagyta, és az Egyesült Államokban dolgozott, de hazai kapcsolatait mindvégig megőrizte. Örökké új tudományos kérdések izgatták, kilencvenévesen is a rák titkát akarta megfejteni.