Egy közgazdász polihisztor

Kővágóörsön született 185 éve, élete és munkássága jelentős része Pápához kötötte Kerkápoly Károly (1824–1891) közgazdászt és politikust. Tudósként, tanárként és szakíróként is jelentős életművet alkotott a pápai polihisztornak nevezett férfiú. Középiskolai és jogi tanulmányait a pápai református kollégiumban, majd a pesti egyetemen végezte, ahol közgazdaságtant is tanult. 1846-ban ügyvédi oklevelet szerzett, s még ebben az évben a pápai főiskolán a bölcsészet tanárává választották. Külhoni továbbtanulás után 1849 és 1861 között, az abszolutizmus korában Pápán csak a tanításnak és a tudománynak élt. Politikai pályafutását az 1865-ös országgyűlésen mint közgazdasági és pénzügy-politikai szakértő kezdte. Deák Ferenc párthívei közé tartozott, aki nagyra értékelte tehetségét és munkabírását. A parlamentben a népművelés és a honvédelem kérdéseivel foglalkozott. 1867-ben abszolút civilként honvédelmi államtitkárrá nevezték ki. Fontos szerepet játszott a kiegyezési tárgyalásokon. Három év múlva a nehéz helyzetben lévő új magyar állam pénzügyminisztere lett. A kor gazdasági és politikai életében kiemelkedő szerepet játszó, mára szinte teljesen elfeledett államférfi konzervatív elveket valló, monarchista szemléletű közgazdász volt, a hatalommegosztás, a védvámrendszer és az önkormányzatiság meggyőződéses híve. Nagyszabású adóterveit nem valósíthatta meg, egy uzsorakölcsön kibocsátása miatt kitört politikai vihar után lemondásra kényszerült. A pesti egyetemen államtant oktatott, gellérthegyi birtokán mintagazdaságot szervezett.