Irodaház a színház helyén

A reformkor legszebb korszakában, 1837. augusztus 22-én Vörösmarty Mihály Árpád ébredése címû drámájával nyitotta meg kapuit a Pesti Magyar Színház, melynek elsõ igazgatója Bajza József volt.

ABCBalogh Géza2009. 08. 19. szerda2009. 08. 19.
Irodaház a színház helyén

Az épület az akkor a város szélének számító Kerepesi úton, a mai Rákóczi úton állt, szemben a mai Astoria szállóval. A közadakozásból és Pest megye támogatásával felépített színház a negyedik magyar nyelvű játékszín volt az országban – az első természetesen Erdélyben, Kolozsváron épült. De miután mégiscsak Pest volt az ország első városa, az 1840-es országgyűlésen hozott törvény értelmében a pesti lett az ország Nemzeti Színháza. 1875-ben a színházépületet megnagyobbították, még egy emeletet húztak rá, és hozzáépítettek egy négyemeletes bérházat, amely a színházi műhelyeket és színészlakásokat is magában foglalta. 1908 nyarán az épületet tűz- és életveszélyesnek nyilvánították, majd bezárták, 1913 októbere és 1914 márciusa között pedig lebontották. Az épületben hetvenegy évig játszott a társulat. A telken később mozit, bódékat építettek, hadigarázsnak, parkolónak használták, aztán 1989-ben eladták a telket egy svéd-magyar vállalatnak. Ki fogják találni, mi épült rajta: irodaház. Most, vagyis augusztus 24-én, tartjuk Bertalan napját is, aki a szűcsök és a csizmadiák védőszentje. A Bertalan napi időjárásból az őszi időre következtetnek, mint ahogyan azt egy XVIII. századi kalendáriumi rigmus is tanúsítja: „Amint Szent Bertalan magát mutogatja, / Az őszi idő is magát mind aszerint tartja.” A halak e naptól kezdve abban az évben már nem nőnek tovább, a szőlőben pedig elszaporodnak a seregélyek. Elő hát a kereplőkkel! Legalább a borunk maradjon meg.

Ezek is érdekelhetnek