Megállítja a repülőgépet is

Ha beletenyerelünk egy ilyen remekműbe, érzékelhetjük a háló ellenállását, még ha az nem is jelentős. Igen, mert – ahogy mondani szoktuk – olyan vékony szövésű, mit a pókhaló. Ha vastagabb lenne, aligha bánhatnánk el vele ilyen könnyen, szakítószilárdsága ugyanis háromszorosa az acélénak. Nem véletlen, hogy már régóta próbálkoznak az ipari fölhasználásával, noha mindeddig kevés sikerrel.

A pókhálószövés tudománya mindmáig a pók titka, anyagáról, a pókselyemről azonban már tudjuk, hogy fehérjéből áll, és az egyik legszilárdabb anyag a világon. Ezt a különleges képződményt az állat potrohában lévő selyemmirigyek választják ki, ez a folyékony állapotú valami a szövőmirigyeken át jut ki az állat testéből, és – láss csodát! – azonnal megszilárdul. (A legvékonyabb selyemszál, amelyet a pók képes kibocsátani, 0,00002 milliméter vastag.) Amint a háló elkészült, a pók vagy rajta megbújva, vagy annak szélén várakozik, hogy a rovar beleessen. A zsákmány érkezését a hálón tovaterjedő rezgések révén észleli.

Egyes pókfajok más-más alakú hálót szőnek. Leggyakoribb a jól ismert kerek forma, de készülnek tölcsér alakú, sőt spirális változatok is. A hálóvető pók takarékosabb megoldást választ: egy kicsi hálót sző, amelyet az elülső lábai között feszít ki. Majd elfoglalja leshelyét, és várja, hogy a zsákmány elhaladjon mellette – s akkor hirtelen rádobja a szövedéket.