Kiteljesednek a táncban

Legtöbbször együtt, párban láthatjuk táncolni Nemecz Liliánát és Mátyási Kristófot, akik évek óta a bagi Muharay Elemér Népi Együttes tagjai. Ez idő alatt a hagyományőrző csoport olyan tudást és táncszeretetet táplált beléjük, amellyel a fóti középfokú intézménybe felvételt nyertek. Immáron két helyen pallérozódnak az ifjú néptáncos növendékek. Elmélyülő ismereteikkel úgy igyekeznek visszaadni valamit a támogató anyaegyüttesüknek, hogy 2024 szeptemberétől ifjabb Rónai Lajos (becenevén Lala), az egyesület művészeti vezetője mellett tanítják a gyerekcsoportokat, elhivatottsággal és törődéssel. 

– Ötéves korom óta táncolok Bagon. Kezdetben inkább a szüleim biztattak, de idővel beleszoktam és megszerettem. Annyira, hogy nyolcadik osztály után a fóti szakgimnáziumba jelentkeztem. A rendezett, intenzív, napi szintű gyakorlás által sokat fejlődtem. A kemény munka hozzásegített, hogy tudjam: valóban ezzel szeretnék foglalkozni a jövőben – foglalja össze tapasztalatait a tizenegyedik évfolyamos Liliána, aki a tagozat külsős szakmai zsűri előtt zajló, évente megrendezett házi versenyén (ahol Kristóf volt a párja) az idén arany minősítést kapott, mellette elnyerte – egy társával megosztva – a tagozat legjobb női táncosa címet. 

Kristóffal együtt tagjai a Fóti Tánc Társulatnak, amely tehetséggondozó csoportként, reprezentatív módon képviseli az iskolát helyi rendezvényeken, régiós fesztiválokon és országos megmérettetések alkalmával. A táncos lábú fiú 2019 óta erősíti a bagi együttest, s táncpartnerét követve szintén a szóban forgó szakgimnáziumban akart továbbtanulni. 
– Lala, aki meghatározó szerepet játszott a néptáncszeretetünk kialakulásában, segített nekünk felkészülni a szakgimnáziumi jelentkezésre is. Tudtuk, hogy tétje van a gyakorlásoknak, de nem tette ránk a teljesítés terhét, hanem hagyta, hogy élvezzük a táncot – idézi fel ezeket az időket. 

Liliána somogyi eszközös táncokat, Kristóf kalotaszegi legényest vitt szabadon választható táncként a központi írásbeli vizsga után az intézménybe való bekerüléshez szükséges szakmai alkalmassági felvételire. Az alkalmasságot elbíráló bizottságot alkotó néptánc­pe­da­gógusok a tagozatra jelentkező diákok alapkészségeire, mozgásmemóriájára és -követési képességére, ritmikai érzékére, rugalmasságára, hajlékonyságára egyaránt kíváncsiak, hiszen mindezek szükségesek a színpadon való érvényesüléshez. 

– A szakgimnázium vegyes osztályaiban körülbelül tizenöt főnek tudunk egy évben helyet biztosítani néptánc szakon. Az utóbbi években ezt a létszámot maradéktalanul ki tudtuk tölteni, sőt jellemző a túljelentkezés, az ország minden tájáról és határon túlról is érkeznek hozzánk diákok. Tudatosan törekszünk arra, hogy megszólítsuk mindazokat, akiknek a szándékában áll ezen a szakirányon továbbtanulni. Jó kapcsolatot ápolunk alapfokú művészeti iskolákkal, amatőr néptáncegyüttesekkel – magyarázza Husvéth Csaba néptánc­pe­da­gógus, aki három éve vezeti a tagozatot, öt esztendeje erősíti az intézmény oktatói gárdáját. – A népművészeti szakmai képzést 1993-ban, országosan elsőként középfokú szintre emelő iskola „zászlóshajója” kezdetektől a néptánc tagozat, amelyen napjainkban hetven növendék pallérozódik. Az ötéves képzés első négy évében párhuzamosan folyik a diákok közismereti és szakmai képzése. Az érettségit követő esztendőben már csak a szakmai képesítő vizsgájukra készülnek. Az intézmény lehetőséget ad kétéves szakképzés keretében is elsajátítani a szakma megszerzéséhez szükséges tudást – ad betekintést az idén harmincegy éves tagozat oktatási struktúrájába. 

– A képzés során a hagyományos paraszti tánckultúra nyelvezetének elsajátítása a fő cél. Ámbár a szélesebb körű képzettség érdekében nyitottsággal fordulunk a modern és a kortárs táncirányzatok (például a balett) eszköztárának megismerése és színpadi alkotásként való megformálása felé. Az öt év alatt a Kárpát-medence nép­tánckincsének szinte valamennyi tájegységi jellemzőjét megismertetjük a diákokkal. Modern tudást igyekszünk adni a kezükbe: a nálunk elsajátított ismeretanyag birtokában önálló, analizáló szemlélettel és megfelelő forráskritikával tudják használni az online szakmai adatbázisokat, például a Zenetudományi Intézet Néptánc Tudástárát vagy a Hagyományok Háza Folklóradatbázisát is – folytatja a tagozatvezető. 

Mesél a szakmai tanulmányok lehetséges folytatásáról. A növendékeik kilencven százalékban sikerrel felvételiznek a Magyar Táncművészeti Egyetemre. Az intézmény büszkesége, hogy tanítványaikból többen a Magyar Állami Népi Együttesben, a Magyar Nemzeti Táncegyüttesben, a Duna Művészegyüttesben vagy más hivatásos tánctársulatok berkeiben kamatoztatják az itt szerzett tudásukat. Kristóf hivatásos táncművésznek készül, míg Liliána inkább a táncpedagógusi szakmai pálya felé kacsingat. 

Természetesen akadnak, akik a középfokú tanulmányok végeztével nem ezen a szakmai pályán helyezkednek el. Az iskola által nyújtott közismereti tudás birtokában a diákok kiváló alappal indulnak el bármely más hivatás felé. Emellett továbbviszik a fóti szakgimnáziumban megszerzett értékmegőrző mentalitást, gondolkodást, s gyermekeiknek is továbbadják. Ahogyan a táncszeretetet is, amelyre fogékony a jövő nemzedéke is. 

Husvéth Csaba hangsúlyozza, hogy nem uniformizált tudást akarnak átadni tanítványaiknak. Szeretnék a fiatalok egyéniségét és tehetségét tovább formálni, segíteni őket abban, hogy a táncon keresztül alakítani tudják a személyiségüket, s ezáltal teljesebb életet élhessenek.