Tollászkodó celebek

Lassacskán nincs olyan a honi sztárok (pardon: celebek) körében, aki ne írt volna könyvet. Az évek során sok ismert és népszerű személyiség ragadott tollat, hogy papírra vesse életének történetét. Még azok is vették a bátorságot, akik csupán néhány hónapja kerültek reflektorfénybe, semmiből jött villasztárocskák, hirtelen megasztárrá nőtt üdvöskék. Meg a Somák, Settenkedők és Annácskák. Könyvüket ma már az antikvárium se veszi meg.
Persze az olvasó különleges lény. Most, hogy szerencsétlen Albert Györgyit eltemettük, korábbi kötetei azonnal toplistára kerültek, vagyis újból megnőtt iránta az érdeklődés, utólag is vevő a nép a pletykáira, botrányos életére. És már előjegyezhető állítólagos szerelme, Galsai Dániel visszaemlékezése. Hát nem valami ízléses…
Macsó papák után itt vannak a délceg kismamák: Szinetár Dóra, D. Tóth Kriszta, Gombos Edina, csakhogy ők inkább bulvár szempontok alapján próbálják megdobni az eladást, egy percig sem gondolnánk, hogy az orvosok az ő irományaikat fogják citálni, az egyetemek ajánlott irodalomjegyzékbe sem kerülnek be soha.
A politikusok ritkábban nyúlnak plajbász után – szerencsére! Aki viszont írásra adta a fejét, nem tudja abbahagyni. Lévai Katalin hajdanvolt szociológus, jelenlegi Európa Parlamenti képviselő már a negyedik regényénél tart. Táncrend nélkül, Vörös szőnyeg, Párnakönyv – és most itt a Varázskert. Szépíróként lírai húrokat penget, saját női fantáziavilágát vetíti alakjaira, nem szűkölködik a szenvedélyektől. Csodálatos az ambíció, hogy ennyi témája van regényíróként, talán szociológiai munkát már nem is fog jegyezni, a politikai memoárjaitól pedig ments meg Uram minket.
Erdélyi Mónika megirigyelhette kollégája, Sebestyén Balázs könyvsikerét (állítólag 10 milliót kaszált vele a fickó), így hát előrukkolt legfrissebb szellemi termékével, melynek a B változat címet adta. Szegény Mónikával jól kibabráltak, mert felkért valakit, hogy írja meg az életét, de az a valaki átverte és nem készült el a nagy művel, így aztán a kibeszélő show-k királynőjének kellett leülni az írógéphez és saját kis kacsójával kellett megírni múltjának legemlékezetesebb sztorijait. Sajnáljuk, hogy így történt.