A Machu Picchu foglyai

Évente legalább 400 ezer ember kíváncsi Machu Picchu hegyére – a jó öreg hegycsúcsra, amit a neve jelent. E csúcs az egykori Inka Birodalom szimbóluma. A titokzatos várost az inkák 1430 körül kezdték építeni, de mintegy száz évvel később jöttek a spanyol hódítók, s megszűnt az inka birodalom központja lenni. Az elhagyatott városról a külvilág csak 1911-ben szerzett tudomást: akkor „fedezte fel” Hiram Bingham amerikai régész-történész.

Machu Picchu a spanyolok elől rejtve maradt, ezért nem dúlták fel – így a maga érintetlenségében az inka kultúra történetének rendkívüli tanúja. Szent hely, a világ hét csodája között tartják számon, s 1983 óta a világörökség része. Az inka birodalom központját annak idején csak titkos hidakon át lehetett megközelíteni.

Manapság vasútvonal vezet Cuzco várósába, a Machu Picchu közelébe, innen indul a gyalogos turistaút. Perura azonban hatalmas esőzések zúdultak, megindultak a hegyek, a földcsuszamlások embereket öltek meg és házakat pusztítottak el. Megsérült a vasútvonal is, több ezer turista rekedt a szent hegy tövében, Aguas Calientes városkában. Már csaknem 1400 embert helikopterekkel lehoztak, de az időjárás akadályozza a további mentést, így még mindig legalább 800-an vannak odafent.

A csoki- és más automaták már az első napokban kiürültek. A turisták kénytelenek a helyiektől vásárolni – a hirtelen nagyon megemelkedett árakon. A mentés életkor szerint folyik: elsőbbséget élveznek a gyerekek és az idősek. Az a hír járja, hogy pár száz dollárért sorbaállás nélkül megváltható a lefelé vezető helikopter-utazás. Egy amerikai turista az AP hírügynökségnek azt mondta: – Kalandot akartunk, de túl jól sikerült…

Eddig a természeti katasztrófa öt halottjáról tudnak. Közöttük van az a bakancsos turista is, aki a híres inka ösvényt járta, de a földcsuszamlás álmában, a sátrában ölt meg.