Lakjon jól, hogy megfontoltabb legyen!

Leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy az éhes ember türelmetlenebb és ezáltal kevésbé megfontolt döntést hoz mint az, akinek tele a hasa. A kutatás tulajdonképpen semmi újat és meglepőt nem állít, hiszen az egész hátterében egy pontosan nyomon követhető folyamat áll. A kérdés az, hogy csak az étkezéssel kapcsolatos döntésekre vonatkozik-e ez az állítás, vagy az egyén döntési folyamatára is hat-e a vércukorszint?

A glükóz egyszerű cukor, amely a szervezet számára fő energiaforrásként szolgál. Az elfogyasztott szénhidrátok glükózra és más cukrokra bomlanak le, a vékonybélben felszívódnak, s a szervezetben keringenek.

A szervezet legtöbb sejtje glükózt igényel az energiatermeléshez: az agy és az idegrendszer sejtjei csak akkor tudnak működni, ha a glükózszint a vérben egy megfelelő szint felett marad. A szervezet glükózfelhasználása az inzulin – e hormont a hasnyálmirigy termeli – jelenlététől függ. Az inzulin glükózt szállíttat a sejteknek, s utasítja a szervezetet, hogy a feleslegben lévő glükózt tárolja a zsírsejtekben.

Az ember nem képes glükóz és inzulin nélkül élni, a két molekulaféle mennyiségének azonban megfelelő arányban kell lennie.

A vércukor normál értéke éhgyomri állapotban 4,0 - 5,0 mmol/l körüli, de mindenképpen 6,0 mmol/l alatt van. Étkezések után a vércukorszint átmenetileg megemelkedik, de az egészséges egyénben két órával az étkezés után – a felszabaduló inzulin hatására – 7,8 mmol/l alatt kell maradnia. A felszabaduló inzulin mennyisége az étkezés mennyiségének és összetevőinek függvénye.

Alacsony vércukorszintről 3,0 mmol/l alatt beszélhetünk. Ez az állapot egészséges embereknél főként kora reggel – az éjszakai „éhezés” következtében –, esetleg étkezések között, vagy kimerítő fizikai tevékenység hatására jön létre. Tünetei a fokozott éhségérzet, verítékezés, szapora szívműködés, szédülés, homályos tudat. Szénhidrát bevitelével a normál állapot perceken belül helyreállítható.

A Dél-Dakotai Egyetem kutatói hatvanöt egyetemistát teszteltek: választaniuk kellett egy kisebb összegű, gyors nyeremény, vagy egy nagyobb, de későbbi pénzösszeg között.

A tesztalanyok egyik fele éhgyomorra, alacsony vércukorszinttel válaszolta meg a kérdőívet, a másik fele cukros vagy édesítőszeres üdítő elfogyasztása után. Mindegyikük vércukorszintjét mérték a kísérlet kezdetétől.

A kutatók megállapították, hogy türelmesebben vártak azok, akiknek a vércukorszintje magasabb volt, s fordítva: impulzívabb döntést hoztak az azonnali, ám kisebb nyereségért azok, akiknek alacsony volt a glükózszintje. Érdekes viszont, hogy az „éhesek” - tíz perccel azután, hogy ők is cukros üdítőt kaptak – érdeklődése megnőtt a nagyobb, ám jövőbeni jutalom iránt.

Az eredmények alapján a szakemberek úgy vélik: az éhes válaszolók könnyebben hoznak megfontolás nélküli döntést – s nemcsak az étkezéssel kapcsolatosan, hanem az élet más területein is...