A tudományos pálya nem nőknek való?

Ritkán hallunk arról, hogy a nők milyen eredményeket érnek el az egyes tudományágakban. Nos, általában az amerikai, illetve a valamilyen kisebbségből származó tengerentúli kémikusnők 40 százaléka érzi úgy, hogy természettudományos pályája során ellenállásba ütközött.

BulvárKovács Réka2010. 03. 31. szerda2010. 03. 31.

Fotó: Andre Panneton

A tudományos pálya nem nőknek való? Fotó: Andre Panneton

A kutatás során több mint 1100 amerikai kémikusnőt – köztük kisebbségekhez tartozóakat – kérdeztek arról, hogy mely gyermekkori, iskolai és munkahelyi tapasztalataik, illetve élményeik befolyásolták őket a leginkább a pályaválasztásban, illetve szakmájuk gyakorlása során – olvasható az ELTE-TáTK hírlevelében.

A válaszadók 62 százaléka állította, hogy a nők alulreprezentáltsága létező jelenség annál a vállalatnál vagy szervezetnél, ahol dolgoznak. A kémikusnők 70 százaléka úgy látja, e szakmában nehezebb a nőknek érvényesülniük, mint a férfiaknak, 67 százalékuk szerint pedig nehezebben érhet el sikereket egy kisebbség képviselője, mint az átlagos amerikai.

A válaszadók szerint három fő oka van annak, hogy a nők alulreprezentáltak a kémia területein. Háromnegyedük úgy gondolja, hogy az oktatás minősége a szegényebb körzetekben nem elég jó, míg 66 százalékuk szerint egyszerűen csak a makacs előítéletek miatt – mely szerint e szakma nem való a lányoknak, illetve a kisebbségeknek – éri őket megkülönböztetés. 53 százalékuk a pénzügyi gondokat és a költséges taníttatást is a probléma okául rótta fel.

Egyes elméletek szerint a természettudományokat tanító oktatóknak nagyobb hatásuk lehet a diákok tudományos érdeklődésére, mint a szülőknek – ezzel a válaszadók nagy része is egyetértett. Az általános iskolai tanító hatását a kémikusnők 70 százaléka említette, 88 százalékuk pedig a középiskolai tanároknak is fontos jelentőséget tulajdonított.

Ugyanakkor a megkérdezettek 60 százaléka szerint az amerikai oktatási rendszer nem bátorítja eléggé a nőket a tudományos pályaválasztás során, míg 44 százalékuk úgy véli, hogy a felsőoktatásban tanító oktatóktól sem kaptak elég ösztönzést.

A vizsgálat szerint a természettudományi érdeklődés kora gyermekkorban kezdődik, tekintet nélkül a nemre, származásra vagy etnikumra. A válaszadók 60 százaléka nyilatkozott úgy, hogy 11 éves korukban kezdték felfedezni a természettudományokat – ez az arány megegyezik egy 1998-as kutatással, ahol a nőkön kívül fehér férfiaknak is feltették ezt a kérdést. Ebben az esetben is a válaszadók 60 százaléka állította, hogy 11 évesen kezdett el érdeklődni a természettudományok iránt.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek