Átok, amin nem ül átok

Nem kényeztet el minket a televízió tévéjátékokkal, nagyítóval kell vadászni egy-egy darabra. Főként az olyanra, ami egyszerre nyújt művészi élményt és szórakoztatást. Nem is tudom, mikor láttam ilyet utoljára – egészen mostanáig.

BulvárUjlaki Ágnes2010. 03. 18. csütörtök2010. 03. 18.
Átok, amin nem ül átok

Az ünnep környékén az m1 levetítette az idei Filmszemle tévékategóriás győztesét, a négyrészes Átok című tévéfilmet, Mátyássy Áron alkotását. A film, bár korántsem hibátlan, valami üde fuvallatot hozott a képenyőre. A mondanivaló ugyan súlyos, de a megvalósítás módja olyan spontánnak és természetesnek tűnik, ami csak nagyon pontos és végigondolt törekvés eredménye lehet.

Egy családtörténet bontakozik ki a szemünk előtt. Balatonfüredi nyaralójukban gyülekeznek a családtagok, hogy a nemrég meghalt családfő hamvait a tóba szórják. Ott van a j ófej, laza anya, a külföldön élő, fölényes lány a német pasijával, a keveset kereső, sikertelen, részeges fú a feleségével és anorexiás kamaszlányával, amikor robban a bomba: a meghalt férfinek volt egy másik családja is, balkézről. Innentől kezdve már semmi sem az, aminek látszik. Mint egy dominósor, úgy dől fel az élet rendje – vagy ha úgy tetszik, átok telepszik a családra.

Érdekes a történet, remek az operatőri munka, értő és finom a rendezés. Kiválóak a színészek, Bánsági Ildikó, Pálfi Kata, s átütően jó az iszákos, kissé elbunkósodott értelmiségi szerepében Hevér Gábor.

Talán lesz még folytatás...

A témáról többet olvashat a Szabad Föld március 19-én megjelenő 11. számának 40. oldalán.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek