Nem tűrjük a problémásokat!

Az 1500 fős, személyes megkérdezésen alapuló kutatás igen érdekes eredményt hozott. Kiderült: a lakosság nagy része meglehetősen szigorú és kevéssé elfogadó a társadalmi előítéleteket kiváltó csoportokkal szemben.

A kutatás 8 csoportról alkotott véleményekre kérdezett rá, amit ötfokú skálán kellett értékelni aszerint, hogy milyen mértékű problémát jelentenek(1: semmilyen problémát nem jelent, 5: nagy problémát jelent). A vizsgálatban szereplő csoportok a következők voltak: a) alkoholisták, b) rendszeres, illetve alkalmi kábítószer-használók, c) hajléktalanok, munkanélküliek, d), dohányosok, e) cigányok és bevándorlók.

A legkisebb tolerancia a rendszeres kábítószer-fogyasztók iránt mutatkozott. A 18 éven felüli lakosság kétharmada szerint jelentősebb problémát okoz a jelenlétük, a lakosság 49%-a pedig a legszigorúbb értékelést választotta. A rendszeres kábítószer-használók után az alkoholisták elutasítása volt a legnagyobb, majd a hajléktalanoké, illetve az alkalmi droghasználóké. Valamivel elfogadóbb a lakosság a romákkal, a munkanélküliekkel, a bevándorlókkal és a dohányosokkal szemben, de az ő megítélésük is jóval kedvezőtlenebb a közepesnél.

Ön szerint mekkora problémát jelent ma Magyarországon a felsorolt csoportok jelenléte?
(1: semmilyen problémát nem jelent, 5: nagy problémát jelent)

Az életkor tekintetében elmondható, hogy a felsorolt csoportokkal a legtoleránsabbak a fiatalok (18-29 évesek), míg a legkevésbé a 60 év felettiek. A nemek szerinti különbségeket tekintve azt láthatjuk, hogy a nők kis mértékben ugyan, de kevésbé elfogadóak a férfiakhoz képest, mivel minden vizsgált csoport jelenétét zavaróbbnak észlelték. Iskolai végzettség alapján vegyes képet kapunk: nincs egyértelmű trend, inkább az iskolázottsági szint „két szélén” tapasztalható nagyobb fokú intolerancia. Főként azon társadalmi csoportokkal kapcsolatban érzékelnek nagyobb problémát, amelyek valamilyen szenvedéyhez köthetők: (alkoholisták, alkalmi vagy rendszeres droghasználók, illetve dohányosok.

Összegezve: a felnőtt lakosság 26%-a sorolható az erősen elutasító felfogással rendelkezők közé, és 18% azok aránya, akiket a többiekhez képest toleránsnak nevezhetünk. Az első csoportban felülreprezentáltak a 60 év feletti, az ország keleti régióinak falvaiban lakó nők; míg az utóbbiban az átlagosnál nagyobb arányban találhatjuk a 18-29 év közötti budapesti lakosokat.