Ábrándozás az élet megrontója?

Matthew A. Killingsworth és Daniel T. Gilbert több mint 2200 alanyt követett nyomon egy iPhone alkalmazás segítségével. A résztvevőknek rendszeresen be kellett számolniuk arról, hogy a készülék megszólalásakor mit csináltak, hogyan érezték magukat, hol járt az eszük, a gondolataik kellemesek voltak-e vagy sem.

A megkérdezettek − aligha meglepő − szeretkezés közben érezték magukat a legkellemesebben. Ezt követi a sportolás, a beszélgetés, a zenehallgatás, az evés, az imádkozás, a meditáció, a főzés, vásárlás, a gyermekekre vigyázás és az olvasás. A legkevésbé élvezetes időtöltés a szépségápolás, az ingázás, a munka.

Az eredmények szerint az idő 30-65 százalékában az emberek agya egészen másfelé jár, mint ahol éppen vannak s amit csinálnak. A legkevésbé szex közben kódorognak el a gondolatok − a megkérdezettek alig 10 százalékának járt szeretkezés közben máshol a képzelete −, a testápolás alatt azonban a többség elkalandozik. Összességében pedig az idő csaknem felében − 47 százalékában − gondolataink elkószálnak attól, amit éppen teszünk.

A kutatók szerint az, hogy valaki mennyire érzi magát boldognak, csupán az esetek 4,6 százalékában áll összefüggésben azzal, hogy éppen mit csinál, s 10,8 százalékban azzal, hogy mire gondolt. Azonban a kísérlet szerint az ábrándozás nem tesz boldogabbá, sőt, gyakran inkább frusztrációt okoz.

Habár a kellemes tevékenységek közepette kevesebbszer kalandozunk el − (a szeretkezés kivételével) legkevesebb az idő harmadában −, élvezetes időeltöltés közben csaknem ugyanakkora eséllyel támadnak negatív gondolataink, mint unalmas vagy kellemetlen teendők végzése alatt.

− Noha látunk arra bizonyítékot, hogy a képzelet-vándorlás boldogtalanságot okoz, annak nincs jele, hogy a boldogtalan emberek gondolatai gyakrabban kalandoznának el − mondta Matthew A. Killingsworth. A kutatók szerint a boldogság-keresők jobban teszik, ha az „itt és most” szellemiségét vallják a magukénak.