Húsba vágó kebelper

Egy hölgy a fejébe vette, hogy a mellei nem egyformák, ezért plasztikai sebészhez fordult. Mintegy félmillió forint kifizetése után megtörtént a műtét, csakhogy nem sikerült valami jól: a cicik közti eltérés csak nőtt, ráadásul a heg sem úgy gyógyult, ahogy kellett volna.

BulvárDr. Tanács Gábor2011. 01. 17. hétfő2011. 01. 17.
Húsba vágó kebelper

A plasztikai sebész garanciában javította a kebleket, de ez új problémákat szült: végeredményben a páciensnek ötször kellett kés alá feküdnie. Ezután sem volt elégedett, azt mondta, hogy a beültetett szilikon vándorol a mellében és fájdalmat okoz.

A páciens hétmillió forint kártérítést követelt az orvostól, ráadásnak a műtétért kifizetett összeget. Azzal érvelt, hogy az orvos hibája volt, hogy a műtét nem sikerült – ráadásul annak kockázatairól nem tájékoztatták megfelelően. A szakvélemény azt mondta, hogy a felperes mellei között a normálistól eltérő méretkülönbség nem áll fenn, és egyéb baj sincs velük. Az orvos véleménye az volt, hogy a felmerült problémák a hasonló műtétek kockázatai közé tartoznak, erről a kuncsaftot tájékoztatták. Ő pedig a műtéthez hozzájárult, holott a tájékoztatásban nevesítve szerepeltek mindazon kockázatok, amelyek utólag bekövetkeztek. Az orvos szerint ő a megfelelő gondossággal, szakmája szabályai szerint járt el, és ezt érdemben nem is sikerült cáfolni.

A páciens nem is arra hivatkozott, hogy az orvos hibázott, hanem arra, hogy nem tájékoztatták megfelelően a műtét kockázatairól. Az egészségügyi törvény ugyanis „teljes értékű, megfelelő tájékoztatást” ír elő. A mellbe beültetendő implantá­tumot gyártó cég kiadott egy brosúrát a műtét kockázatairól, és ezt a füzetet a beteg nem kapta meg. Ilyen módon a tájékoztatás nem volt teljes: az elsőfokú bíróság erre hivatkozva meg is ítélte a kártérítést, bár elismerte, hogy szakmai hibát az orvos nem követett el.

A másodfok viszont úgy értékelte, hogy a brosúrában nem volt olyan információ, amit a páciens korábban már nem kapott meg, részben az orvosától, részben az aláírt műtéti hozzájárulásból. Így az, hogy a brosúrát nem adták át neki, nem jelenti azt, hogy nem kapott teljes körű tájékoztatást. A másodfokú bíróság ítéletében azt is kimondta, hogy az a páciens, aki szépészeti műtétre vállalkozik, a műtét esetleges negatív következményeit inkább köteles viselni, mint az, akit azért operálnak meg, hogy az életét megmentsék vagy az egészségi állapotát javítsák.

Ezek is érdekelhetnek