Szoboszlai: Fiatal tehetségként érkeztem Lipcsébe, és érett férfiként távoztam
nemzetisport.hu
Egy hölgy a fejébe vette, hogy a mellei nem egyformák, ezért plasztikai sebészhez fordult. Mintegy félmillió forint kifizetése után megtörtént a műtét, csakhogy nem sikerült valami jól: a cicik közti eltérés csak nőtt, ráadásul a heg sem úgy gyógyult, ahogy kellett volna.
A plasztikai sebész garanciában javította a kebleket, de ez új problémákat szült: végeredményben a páciensnek ötször kellett kés alá feküdnie. Ezután sem volt elégedett, azt mondta, hogy a beültetett szilikon vándorol a mellében és fájdalmat okoz.
A páciens hétmillió forint kártérítést követelt az orvostól, ráadásnak a műtétért kifizetett összeget. Azzal érvelt, hogy az orvos hibája volt, hogy a műtét nem sikerült – ráadásul annak kockázatairól nem tájékoztatták megfelelően. A szakvélemény azt mondta, hogy a felperes mellei között a normálistól eltérő méretkülönbség nem áll fenn, és egyéb baj sincs velük. Az orvos véleménye az volt, hogy a felmerült problémák a hasonló műtétek kockázatai közé tartoznak, erről a kuncsaftot tájékoztatták. Ő pedig a műtéthez hozzájárult, holott a tájékoztatásban nevesítve szerepeltek mindazon kockázatok, amelyek utólag bekövetkeztek. Az orvos szerint ő a megfelelő gondossággal, szakmája szabályai szerint járt el, és ezt érdemben nem is sikerült cáfolni.
A páciens nem is arra hivatkozott, hogy az orvos hibázott, hanem arra, hogy nem tájékoztatták megfelelően a műtét kockázatairól. Az egészségügyi törvény ugyanis „teljes értékű, megfelelő tájékoztatást” ír elő. A mellbe beültetendő implantátumot gyártó cég kiadott egy brosúrát a műtét kockázatairól, és ezt a füzetet a beteg nem kapta meg. Ilyen módon a tájékoztatás nem volt teljes: az elsőfokú bíróság erre hivatkozva meg is ítélte a kártérítést, bár elismerte, hogy szakmai hibát az orvos nem követett el.
A másodfok viszont úgy értékelte, hogy a brosúrában nem volt olyan információ, amit a páciens korábban már nem kapott meg, részben az orvosától, részben az aláírt műtéti hozzájárulásból. Így az, hogy a brosúrát nem adták át neki, nem jelenti azt, hogy nem kapott teljes körű tájékoztatást. A másodfokú bíróság ítéletében azt is kimondta, hogy az a páciens, aki szépészeti műtétre vállalkozik, a műtét esetleges negatív következményeit inkább köteles viselni, mint az, akit azért operálnak meg, hogy az életét megmentsék vagy az egészségi állapotát javítsák.
nemzetisport.hu
ripost.hu
life.hu
vg.hu
beol.hu
koponyeg.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu