Mozart halálának titkai

Minden idők egyik legnagyobb zeneszerzője, Wolfgang Amadeus Mozart nagyon fiatalon, 35 éves korában halt meg. Már akkoriban is hírességnek számított, s neve azóta még fényesebb lett, ezért kezdettől foglalkoztatta a közvéleményt és a kutatóorvosokat is, mi okozhatta e korai halált. Összesen 118 lehetséges okot soroltak fel.

BulvárUjlaki Ágnes2011. 01. 13. csütörtök2011. 01. 13.
Mozart halálának titkai

A Művészek Orvosi Szövetségének adatbázisában fellelhető 136 bejegyzés áttanulmányozásával dr. William J. Dawson arra vállalkozott, hogy rendszerezze az eddig felmerült teóriákat. Meggyőző bizonyítékok hiányában a kutatók eddig Mozart özvegye, Constanze és annak húga, Sophie Haibel évtizedekkel későbbi visszaemlékezéseire alapozták elméleteiket, de fellelhetők még a zeneszerző fia, Karl Thomas dátumozatlan feljegyzései és a Mozartot utolsó napjaiban felkereső bécsi orvos leírásai is. További iránytűként szolgálhatnak Mozartnak a családtagjaihoz – főként apjának – írt, a betegségének végső stádiumát taglaló levelek.

Mozart betegségének körülményei nagyrészt ismertek. A művész 1791. november 20-án esett ágynak, miután egy intenzív alkotói periódus során befejezte A varázsfuvolát, a Titus kegyelmét és a Rekviem egy részét. Ekkor kezei és lábfejei megduzzadtak, környezete iránt egyre közömbösebbé vált, hányt és magas láza lett. A végzetes éjszaka előtt riasztották orvosát, Thomas Closset-t, de az általa javasolt hideg borogatástól a szemtanúk beszámolója szerint Mozart remegni kezdett. Éjfél után, december 5-én, 35 éves korában érte utol a zeneszerzőt a halál.

A halál okaként akut köleshimlőt jelölték meg az orvosok, amely azonban sokkal inkább leírásnak, semmint betegségnek tűnik, de a bécsi Szent István-katedrálisban található feljegyzésekbe végül ez került be. Mozart holttestét – a bécsi középosztály temetkezési szokásaival összhangban – jelöletlenül egy közsírba temették, így később nem tudtak rajta további vizsgálatokat elvégezni.

A XIX. század egyik közszájon forgó pletykája szerint riválisa, Antonio Salieri zeneszerző féltékenységből mérgezte meg Mozartot. De az is elképzelhető, hogy az osztrák művész saját magának adagolt véletlenül nagyobb mennyiségű orvosságot szifiliszét kezelendő – erre egyébként maga Mozart is elég sokáig gyanakodott. A számos járványos megbetegedés mellett gyakran emlegetik a reumás lázat, a szívelégtelenséget és a húgyvérűséget. Dawson professzor összegző véleménye és a legtöbb kutató szerint legnagyobb valószínűséggel a veseelégtelenség – ami végül agyvérzéshez és tüdőgyulladáshoz vezetett – okozhatta az osztrák művész korai halálát.

Ezek is érdekelhetnek