Háború matematikai képlet alapján?

E modellek számos társadalmi esemény előrejelzésére képesek, azonban az irracionális tényezőket nem tudják kezelni. Így a háborúk során a veszteségek rendszerint sokkal nagyobbak, mint a várható haszon. Ennek ellenére sem a halálos áldozatok száma, sem a gazdasági és társadalmi következmények nem tartják vissza az embereket az erőszaktól. Ezekben az esetekben a racionalitás helyett sokkal inkább a morális elvek kerülnek előtérbe.

Hogy mindezt megértsük, érdemes megnézni a Jeremy Ginges pszichológus és Scott Atran antropológus által végzett nemzetközi felmérés eredményeit, melynek során elképzelt erőszakállapotok felvázolásával kérdezték meg a résztvevőktől, milyen döntéseket hoznának.

Első körben Ciszjordániában élő izraeli telepeseket kérdeztek arról, mit tennének, ha egy izraeli-palesztin békekötés esetén fel kellene adniuk otthonaikat. Sokan tüntetéseket vagy erőszakba torkolló eseményeket vizionáltak. Hogy ezt mennyire tekintenék az ügy szempontjából hatékonynak, kiderült: ahelyett, hogy a megkérdezettek racionálisan mérlegelnék az egyes szituációk eredményességét, az erőszak lehetőségét sokkal inkább az alapján ítélték meg, hogy mennyire tartják morálisan helyesnek az adott helyzetet– derül ki az ELTE TáTK hírleveléből.

Hasonló eredményeket kaptak a kutatók az amerikai főiskolások, illetve nigériai állampolgárok körében készített kikérdezés során is. Egy feltételezett túszejtő akció kapcsán azt kellett megítélniük, hány megmentett élet alapján vélik sikeresnek a szabadítást. Az egyik példában a katonaság kétszáz embert megment, ennek ellenére a túszok kétharmada nem éli túl a mentést. A válaszadók az erőszakos beavatkozás esetén kockáztattak, míg a tárgyalásos megoldás során a megmenthető életek és a várható áldozatok számával kalkuláltak. Vagyis a válaszok alapján ezúttal sem a költség-haszon szerint kalkuláltak.