Nyugdíjba ment a Discovery

Hat tapasztalt asztronautával a fedélzetén, különös „utast” is szállított: egy emberszabású robotot. Az R2 névre hallgató androidnak egyelőre csak felsőteste, karja és feje van, ezt csatlakoztatják majd különböző robotkarokhoz, járművekhez vagy berendezésekhez. Kifinomult ujjaival műszereket is tud kezelni, fél kézzel tíz kilót is emel és űrsétára is alkalmas.

A Discovery utolsó startját eredetileg november elejére tervezték, de az indítást a kedvezőtlen időjárás és különféle műszaki gondok miatt többször is elhalasztották. Február 24-én végre sor kerülhetett a startra, amit a világon több millió néző követett figyelemmel a tévék előtt ülve. Most minden jól működött, mint ahogyan a március 9-i visszatéréskor is.

Első kilövésére 1984-ben került sor, a mostani útjával együtt összesen 230 millió kilométert repült. A legidősebb valamint, a valaha legtöbbször – 39-szer – fellőtt űrjármű 5800-szor kerülte meg a Földet, összesen 364 napot töltött az űrben.

Az év végéig a másik két amerikai űrsikló is utolsó űrutazására indul: az Endeavour április 19-én, az Atlantis pedig június 28-án. Ezzel véget ér a 30 éves űrsiklóprogram. A Discovery pedig múzeumba kerül.