A Forma-1 első futama 75 éve indult

A Forma-1 gyökerei a múlt század húszas-harmincas éveinek Grand Prix-versenyeire nyúlnak vissza. A szabályokat csak a második világháború után egységesítette a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA), innen a szabályt jelentő Formula (magyarul Forma) elnevezés. Az új előírások szerint 1946-tól rendeztek Grand Prix-futamokat, ezeken nyitott karosszériájú, együléses, atmoszferikus nyomáson működő belső égésű motor által hajtott autók vehettek részt.

Az első Forma-1-es világbajnokságot az 1949-ben indult gyorsaságimotoros-világbajnokságra válaszul írták ki, a hét futam közé a hat „nagy” európai Grand Prix és a világbajnokság elnevezés használata miatt (1960-ig) az amerikai Indianapolisban rendezett 500 mérföldes verseny került be. A tengerentúli verseny azonban nem befolyásolta érdemben a pontverseny végeredményét, mert az amerikai versenyzők nem jöttek át Európába, az itteniek pedig nem indultak az Indy 500-on. A futamok első öt helyezettje 8, 6, 4, 3 és 2 pontot kapott, egy pluszpont járt a leggyorsabb körért, a végeredmény kiszámításakor a legjobb négy versenyt vették figyelembe.

Több százezer néző látta az első Forma-1 futamot

A F1 világbajnokság első futamára 1950. május 13-án az angliai Silverstone pályáján került sor 200 ezer néző előtt, VI. György brit király és felesége, valamint kisebbik lányuk, Margit hercegnő jelenlétében.

de a vonalvezetésen már egy évvel később módosítottak, sokkal gyorsabbá téve azt. A 70 körös versenyre tíz csapat 16 versenyzője és további tíz privát induló nevezett, közülük 21 – 9 brit, 4 francia, 2 olasz, továbbá 1-1 argentin, belga, ír, monacói, svájci és thaiföldi – tudta magát kvalifikálni.

A versenyt az Alfa Romeo dominálta, az első sorból induló olasz Giuseppe Farina és Luigi Fagioli, az argentin Juan Manuel Fangio és az angol Reg Parnell mindannyian a korban verhetetlennek számító tűzpiros Alfettát (hivatalos nevén Alfa Romeo 158) vezették. Az olasz cég legnagyobb vetélytársa, a szintén olasz Ferrari távol maradt, de a Maserati, a brit ERA és a francia Talbot-Lago több autóval képviseltette magát.

Az élről induló Farina a 70 körből 63-ban vezette a mezőnyt, és 2,6 másodperc előnnyel intették le a célban. Mögötte a közönség nagy élvezetére márkatársai váltogatták egymást, de a 62. körben Fangiónak olajszivárgás miatt ki kellett állnia. Végül Fagioli lett a második, a harmadik pedig Parnell 52 másodperc hátránnyal. A további két pontszerző helyen végző, Talbot-Lago kocsikat vezető francia Yves Giraud-Cabantous és Louis Rosier már két kör hátrányt szedett össze. Farina futotta meg a leggyorsabb kört is, 1 perc 50,6 másodperc alatt teljesítve a 4,649 kilométer hosszú pályát, ami 152,066 km/óra átlagsebességnek felel meg. A hat-, pontosabban az Indy 500-zal együtt hétfordulós első idény bajnoka is a három futamon nyertes Farina lett, a szintén három futamban diadalmaskodó Fangiónak egy versenyt fel kellett adnia, így három pont hátránnyal a második helyre szorult.

A Brit Nagydíj az olasz mellett az egyetlen Forma-1-es futam, amelyet a kezdetektől megszakítás nélkül megrendeznek, helyszíne (jóllehet az idők folyamán Aintree és Brands Hatch is vendégül látta a futamot) ma is a többször átalakított silverstone-i pálya. A túl gyorsnak tartott pályát az 1991-es versenyre jelentősen átépítették, technikásabbá tették, de a vonalvezetés alapvető jellegzetességeit sikerült megőrizni, így ma is a leggyorsabb és a versenyzők által legélvezetesebbnek tartott pályák közé tartozik.

A sportág legnagyobbjai

A sportág első évtizedének legsikeresebb versenyzői Giuseppe Farina, Juan Manuel Fangio és Alberto Ascari voltak. Közülük is kiemelkedik az ötszörös világbajnok Fangio, akinek rekordját csak 2003-ban tudta megdönteni 

Az elmúlt 75 év során 34 versenyző lett világbajnok, a francia Alain Prost, a német Sebastian Vettel és a holland Max Verstappen négyszer, az ausztrál Jack Brabham, a brit Jackie Stewart, az osztrák Niki Lauda, a brazil Nelson Piquet és a tragikusan korán, versenybalesetben meghalt brazil Ayrton Senna háromszor végzett a pontverseny élén. Az eddigi 1131 nagydíjon 172 istálló színeiben 41 országból 781 versenyző indult. Versenyt 115 pilóta nyert, 

Az első és eddig egyetlen pontszerző női pilóta az olasz Lella Lombardi, egyben ő az egyetlen, aki karrierje során csak fél pontot szerzett (az 1975-ös Spanyol Nagydíjat, amelyen hatodik lett, 29 kör után meg kellett szakítani). A Fittipaldi család (Emerson, Wilson, Pietro, Christian) az első, akinek négy tagja is a F1-ben versenyzett valaha. Legfiatalabban, 23 évesen és 134 naposan 2010-ben Sebastian Vettel, legidősebben, 46 évesen és 41 naposan 1957-ben az argentin Juan Manuel Fangio lett világbajnok. A legtöbb, 15 konstruktőr világbajnoki címmel a Ferrari rendelkezik.

Az idők során az autók minősége és felszereltsége is egyre fontosabbá vált. Az 1950-es években Juan Manuel Fangio öt címét négy különböző csapattal (Alfa Romeo, Mercedes-Benz, Ferrari, Maserati) szerezte meg, ugyanakkor Michael Schumacher hét címéből ötöt a Ferrarival, Lewis Hamilton pedig mind a hét címét a Mercedes-Benzzel (2008-ban a McLarennel közösen) nyerte.