Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
A 110 milliós Mexikóban az utóbbi öt évben becslések szerint 140 ezer gyereket raboltak el, a drogkartellek közti mind élesebb harcokban pedig szintén rengeteg embernek vész nyoma.
Kép: Indigenous girls play as police stand guard during a march marking the 42nd anniversary of a student massacre, at Zocalo square in Mexico City October 2, 2010. Dozens, maybe hundreds, of protesters were gunned down by the army in a brutal repression of the student movement in the 1968 Tlatelolco square massacre. REUTERS/Eliana Aponte (MEXICO - Tags: POLITICS ANNIVERSARY), Fotó: © Eliana Aponte / Reuters
Mexikó az az ország, ahol a közvélemény egyre inkább elfogadja a mikrocsipek azonosítási céllal való emberekbe ültetését. A Xega nevű bigyó kövérebb rizsszemnyi méretű, az ember karjába helyezik be. Korábban csak a gazdag mexikóiak ültettették be magukba a kis csipet, hogy ha áldozatul esnének az egyre szaporodó emberrablásoknak, hát gyorsan megtalálják őket. De manapság már ezrek fizetik ki a körülbelül 35 ezer forintnyi pesót a csipért és újabb 15 ezer forintnyi pénzt az éves fenntartásért.
A becsipelés előzményei nem igazán vidámak. Az amerikai Verichip-program 2002-ben indult, akkor ültettek be először lapkákat emberbe. Sokat ígért a kis kütyü: biztonságos pénzügyi tranzakciókat, védelmet a személyazonosság-lopás ellen, meg hogy baleset esetén gyorsan hozzá lehet jutni a sérült egészségügyi adataihoz. Azonban öt évvel később kiderült, hogy a hasonló csipek állatokban jelentősen megnövelték a rák kockázatát – végül 2010-ben megszűnt a Verichip. De a mexikóiakat mindez nem nagyon fogja vissza: az elrablástól, megkínzástól, esetleg kivégzéstől való félelem erősebb minden más érvnél.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu