Kamaszkolonc a függőhídon

A sokat próbált felnőtt nem engedi, hogy a zárkózott tinédzser lerázza. A leleményes szülő nem törődhet bele abba, hogy a családi programoknak már az ötletére is befelhősödik a kamasz homloka. Középkorú hősünk addig töri tehát a fejét, amíg pénzt, időt és saját idegrendszerét sem kímélve olyan közös elfoglaltságot talál, amit a siheder – ha vonakodva is – hajlandó elfogadni.
Nézzük tehát, mi mindenre hajlandó egy áldozatkész szülő, hogy jobb kedvre derítse csemetéjét! S hogy mit kap erőfeszítéseiért cserébe… Ha a hegyekbe indulnak, szó sem lehet andalgásról az erdei ösvényen. Egy adrenalinparkot keresnek fel, azaz olyan helyet, ahol túlélőtúrához illő megpróbáltatások várják a látogatót. A dörzsölt felnőtt rápillant a hullámvasútra emlékeztető bobpályára, és rájön, hogy ez nem az ő világa. Megveszi a méregdrága jegyeket a gyereknek, s míg a bob száguld, békésen elszürcsölget egy kávét. A menet végén a tizenéves kipirulva száll ki a járgányból, és rezzenéstelen arccal nyugtázza a kalandot.
A következő megpróbáltatás a függőhíd. Azon tábla: a 18 éven aluliak csak nagykorú felügyeletével kelhetnek át rajta. A szülő gyomra görcsbe rándul, a meredély fölött átívelő, ingatag alkalmatosság tériszonyos rémálmait kelti életre. Mégis leperkál egy kisebb vagyonnal felérő összeget, és elindul. Igaz, hogy közben kékre szorongatja utódja karját, de végiglépked a szélben lengő hídon. A kamasz sajnálkozó pillantással jutalmazza erőfeszítését.
Néhány hét múlva újabb próbálkozás: kétnapos rockfesztivál a legvadabb együttesekkel. Az elszánt szülő feltúrja a padlást „kinőtt” gönceiért, koromfeketébe öltözik, majd nekivágnak. A tizenéves gyorsan felméri a helyzetet, és a csápoló tömegben biztonságos távolságra húzódik „ősétől”, nehogy valaki rájöjjön, hogy együtt érkeztek. Felnőttünk a színpadon dübörgő bandák számaiból persze nem ismer egyet sem, de szerencsére a fülig tetovált szólóénekes szíve megesik a tömegben ácsorgó – rockernek álcázott – szülőkön, s tréfából beiktat a műsorba egy húsz évvel ezelőtti slágert is.
A koncert után, úgy hajnali kettő felé, kalandvágyból választott szállásukra indulnak – a tóparton álló lakókocsihoz. A birkatürelmű anya megágyaz a vállát vonogató kamasznak, majd – hál’ isten ez a perc is elérkezett! – zseblámpával kitapogatja fekhelyét. Ám mielőtt ledőlhetne, árnyék moccan a kocsi egyik sarkában. Az elgyötört anya velőtrázó sikolyt hallat, merthogy egy fürge egér iszkolt át a helyiségen. Magából kifordult hősnőnk kiront a lakókocsiból, hogy a lépcsőn kuporogva töltse az éjszaka további részét.
S akkor, igen akkor, a kamasz szája szegletében végre megjelenik egy aprócska mosoly...