Jogi esetek

Ezúttal a munkajog területére teszünk kirándulást, egészen pontosan a próbaidő intézményét vesszük szemügyre. Ennek a lényege, hogy a jogszabályok elég erősen védik a munkavállalót az elbocsátástól, viszont ez az erős védelem gyakran még mindig nem egyensúlyozza ki a munkáltató erőfölényét. A munkaviszony elején ezért a jogalkotó jónak látta beiktatni a próbaidőt, ami egy olyan periódus, ami alatt a felek könnyedén megválhatnak egymástól, ha úgy látják, hogy mégsem illenek össze.
Egy hölgyet felvettek közalkalmazotti státusba, feladata az önkormányzat irodáinak takarítása lett volna. Az állást sürgősen be kellett tölteni, az asszonyt már július elsejére behívták dolgozni, ám közalkalmazotti szerződését csak később készítették el. A papíron a szerződés megkötésének időpontja július hetedike volt, de valójában még ez is visszadátumozás eredménye volt, hiszen a szerződést a munkavállaló csak július végén kapta kézhez.
A közalkalmazotti státus ugyan sok mindenben különbözik a munkaviszonytól, de a próbaidőre vonatkozó szabályok megegyeznek, és ahol a közalkalmazottakra vonatkozó törvénynek nincsenek speciális előírásai, ott a Munka Törvénykönyvét alkalmazzuk. Augusztus végén az önkormányzat úgy döntött, megszabadul az asszonytól, amit könnyedén megtehet, mert a próbaidő alatt a szerződést a felek indokolás nélkül, egyoldalúan felmondhatják. Meg is tették; az asszony azonban vitatta az egyoldalú felmondás jogosságát, mondván, hogy nem kötöttek ki próbaidőt, legalábbis ő nem tudott ilyesmiről.
A szerződésben azonban szerepelt a kérdéses pont. Ez tulajdonképpen el is dönthette volna az ügyet, hiszen amit aláírunk, annak ránk nézve olyan kötelező érvénye van, mint akármilyen jogszabálynak. Viszont felmerült annak a lehetősége, hogy a szerződés dátumozásának jelentősége van abban, hogy a próbaidő kikötésére vonatkozó mondat érvényes-e. A Munka Törvénykönyve ugyanis kimondja: a munkaviszony létesítésekor kell a próbaidőt kikötni, az ezt követően kikötött próbaidő semmis. Igen ám, de mi számít a munkaviszony kezdetének? A jogviszonyok rendszerint szerződéssel keletkeznek, adná tehát magát, hogy július hetedikére tegyük a jogviszony kezdetét. Csakhogy a bíróság igyekszik az életbeli folyamatokra is tekintettel lenni, márpedig a közalkalmazotti szerződés lényeges elemei már július elsejétől megvalósultak. Az asszony takarított, ezért később fizetést is kapott. Eszerint az értelmezés szerint tehát a munkaviszony július elsején keletkezett, viszont a próbaidőt csak egy héttel később kötötte ki az önkormányzat.
A bíróság végül ezt a verziót fogadta el, kimondva, hogy a próbaidőnek a munkaviszony keletkezése után egy héttel való kikötése jogellenes és semmis volt, így az egyoldalú felmondás is. Ezért a per végéig járó elmaradt bért ki kellett fizetni a takarítónőnek.