Folyamatos korhelyleves

És akkor még gyorsan arról, hogy kinek és miért is mondják az oroszok a sokadik vodka után, hogy „tü nye uvázsájes minyá”. (A honi orosz nyelvi oktatásról meg csak annyit, hogy ugyan példásan megtanultunk az orosz óra előtt jelenteni, de például azt az életbennmaradáshoz feltétlenül szükséges mondatot: „Nye sztrilájtye”, vagyis ne lőjetek, már csak kevesen tudjuk…) Ez a másik föntebb idézett mondat pedig akkor hangzik el, amikor a piálásban kevésbé járatlan vendégnek már nem csúszik le oly könnyedén a 15. vodka, és megpróbál kihátrálni a feladat elől. És ilyenkor mondja azt az orosz fél, mélyen az illető szemébe nézve, hogy „tü nye uvázsájes minyá”, vagyis, hogy te nem tisztelsz engem, ami, lássuk be, némelyest fenyegető módban értendő… Megnyugtatnám a rovat aggódó olvasóit: Apa legutóbbi moszkvai útján ez a mondat nem hangzott el, ugyanis az orosz vendéglátó fél az asztal alatt feküdt…
Hát így valahogy… Amúgy nehéz évvége után vagyunk, a rettenetes mennyiségű kajához ugyancsak kapaszkodni kellett a pohár szélébe, amelynek kapcsán engedtessék meg még egy fontos okosság: energiát folyékony állapotban is lehet a szervezetbe vinni… Ez okból az elmúlt hetekben igyekeztem bejárni új helyre költözött munkahelyem környékét, és a Kolosy piac háta megett, egy kitűnő talponállót fedeztem fel, amelynek falán komoly tanulmány olvasható a fröccsről. Saját kutatásokkal kiegészítve, íme, néhány fröccs-típus.
Alapkategóriák. Kisfröccs – 1 dl szóda és 1 dl bor. József Attilától tudjuk, ezt „füttynek” is nevezik. Leghelyesebb párosával rendelni; komolyabb emberek esküsznek az egy négyzetméternyi kisfröccsre. Aztán van a nagyfröccs, ami 2 dl bor és 1 dl szódavíz. Ezt meg Móra Ferenc nevezte „1 húzásnak”, ugyanis így lehet a gallér mögé küldeni. Fordítottja a hosszúlépés, ami 2 dl szóda és 1 dl bor.
És innen elszabadul a pokol. A „házmester” – 3 dl bor és 2 dl szóda –, illetve helyettese, a „viceházmester”, fordított arányban. A háziúr a legiszákosabb, róla a 4 dl bor – 1 dl szóda kombináció kapta a nevét. Feltétlenül megemlítendő nagy írónk, Krúdy Gyula, aki 1 dl szódához 9 dl bort adott; szerinte ebben az arányban „a víz megnevetteti a bort”. Ennek fordítottja a „sóherfröccs”, vagyis az 1 deci bor és a kilenc deci szóda házassága. És ahogy növeljük a bor mennyiségét, úgy lesz belőle 1 liternél „csatos”, másfélnél pedig „lámpás” – ennél az adagnál az „ember már lámpással keresheti a józanságát”, jegyezték fel az ivócimborák.
A fröccs alapanyaga a fehérbor, kivéve a „kis”- és a „nagyvadászt”, mert annak meg a vörös. Ismeretes még a „Tisza-fröccs”, ahol a szóda helyett pezsgőt kevernek a borhoz. A listán akadnak olyan változatok, amelyek csak nevükben fröccsök – például a matrózfröccs, amely sör és rum keveréke, vagy a postásfröccs, ami dupla kávé, rummal. És vannak a fröccsök, amik csak szégyent hoznak a Fröccs névre: ilyen a „színészfröccs”, ami mindössze két deci szóda – az is langyosan…
Ha mindezt végigkóstoltuk, nincs más dolgunk, mint ismét feltenni egy korhelylevest, amit fröccsológiai tanulmányaink okán, amúgy is egész évben fogyasztunk. (Recept a januári számban.)
Ne aggódjanak: sokkal több öreg borissza él, mint öreg orvos…