Jogi esetek

Egy rendhagyó magánlaksértéssel foglalkozunk a héten: a bűncselekmény elkövetője a lakás tulajdonosa. Az ingatlant egy idős asszony bérelte már vagy tizenöt éve. A bérleti díjat minden hónap tizenötödikéig volt köteles megfizetni. Rendben mentek a dolgok egészen addig, míg az idős asszony beteg nem lett. A bérleti díjjal ugyan akkor sem maradt adós, ám a közös költséggel valahogy elmaradt. Április tizenötödikén kifizette a tulajdonosnak a bérleti díjat, majd egy hét múlva kórházba került. A tulajnak időközben a fülébe jutott, hogy az asszonynak rezsitartozása van, és amíg ő a kórházban tartózkodott, lecseréltette a zárat a lakáson.
Az idős asszony kijött a kórházból, és nem tudott bemenni az otthonába. A lánya vitte haza magához, ott ápolta. A bérlő hamarosan újra kórházba került, és még a következő hónap elején meghalt. Betegsége alatt a lánya többször kereste a lakás tulajdonosát, be szeretett volna jutni az anyja bérleményébe tiszta ruhákért, illetve édesanyja személyes okmányaiért, azonban a tulajdonos az esetek többségében nem vette fel a telefont, és nem mutatkozott hajlandónak arra sem, hogy a bérlő lányát beengedje az ingatlanba. Amikor az idős asszony meghalt, lánya betört a lakásba, és elhozta az elhunyt ünneplő ruháit, illetve személyes iratait, ugyanis ezek nélkül nem lehetett volna eltemetni.
Az ügyészség a lakás tulajdonosa ellen emelt vádat magánlaksértés miatt. Talán nem világos mindenki számára, hogy a magánlaksértést azzal szemben lehet elkövetni, aki a lakást bármilyen jogcímen használja: ily módon a tulajdonos is lehet elkövető a bérlővel szemben, kivéve, ha a jogviszony már megszűnt, vagyis ha a bérlőnek előbb felmondtak. Másik kevéssé közismert tény: ezt a bűncselekményt nem csak úgy lehet elkövetni, hogy az ember bemegy valakinek a lakásába annak engedélye nélkül vagy akarata ellenére, hanem fordítva is, azaz ha valakit megakadályozunk abban, hogy a saját lakásába bemenjen. A törvény azonban nevesíti azokat a módokat, ahogyan a magánlaksértés vétségét el lehet követni: „Aki másnak a lakásába erőszakkal, fenyegetéssel vagy hivatalos eljárás színlelésével bemegy, illetve aki hasonló módon mást megakadályoz abban, hogy a saját lakásába bemenjen, az valósítja meg a bűncselekményt.”
A bíróságnak azt kellett eldöntenie, hogy a zárcsere beleilleszthető-e valamelyik jogi kategóriába a fentiek közül, és ha igen, hogyan. Kizárólag a dolog elleni erőszak jöhetett szóba, ami általában azt jelenti, hogy feltörik a zárat, kibontják a kerítést – jelen esetben azonban ilyesmi sem történt. A bíróság ennek ellenére úgy döntött, hogy pusztán azzal, hogy az idős asszony lakásba való bejutását megakadályozta, a tulajdonos megvalósította a magánlaksértés vétségét – ám ezért csak kivételesen enyhe büntetést, megrovást szabtak ki rá.