Jogi esetek

Nehogy azt mondja valaki, hogy nem szóltam időben: a következő eset parlagfűvel szennyezett termőföldről szól. Annyi pikáns van a történetben, hogy a megbüntetett gazda azt sem tudta, hogy neki földje van, nemhogy azt, hogy mi nő rajta.
Emberünk úgy jutott földhöz, hogy szövetkezeti részaránytulajdont örökölt, amit később a tudta nélkül kiadtak neki tulajdonba. Ő maga egy levelet sem kapott erről, azonban az FM hivatala értesítette a földhivatalt, ahol őt tulajdonosként be is jegyezték a földterületre. A férfi élte tovább életét a fővárosban, nem is tudva arról, hogy tizenkét hektár vidéki föld boldog tulajdonosa. Ez így ment éveken keresztül, egészen addig, amíg a növényvédelmi hatóság a légi felvételen ki nem szúrta, hogy a birtokot felverte a gaz, és a parlagfűvel való fertőzöttsége akár negyven-ötven százalékos is lehet. Szépen kimentek helyszíni szemlére, megállapították a tényállást, a területre rászabadították a kényszerkaszálót, az intézkedés költségét pedig, kiadós bírsággal megfejelve, a földtulajdonosra terhelték. Aki, mint a mesében, egyszerre kapta meg a jó és a rossz hírt: lett tizenkét hektár földje, meg egy kiadós büntetése.
Ő azonban nem érezte különösebben hibásnak magát azért, mert nem kaszálta a földjét, amiről nem tudott, mert elfelejtették értesíteni. Ezért pert indított az intézkedő hatósággal szemben, mert ő nem használta a földet, azon a szomszédok szerint valaki a birkáit legeltette, tehát nem őt kellene megbüntetni. A parlagfűre vonatkozó szabályok szerint ugyanis a föld használója fizeti a bírságot, mivel a magyar földtulajdonviszonyokra amúgy is jellemző, hogy nem a tulajdonos használja a területet. Emberünk úgy érvelt, hogy nem lehetett földhasználó, hiszen halvány segédfogalma se volt a terület létezéséről.
A növényvédelmi hatóság azzal vágott vissza, hogy ehhez nekik semmi közük, ők a közhiteles ingatlan-nyilvántartásból dolgoztak, ahol a mai napig szerepel, hogy akit megbüntettek, az a földtulajdonos, földhasználó vagy bérlő pedig nincs bejegyezve. Emberünk azzal vágott vissza, hogy jó, de akkor vagy az FM-hivatalt kell megbüntetni vagy a földhivatalt, mert őt nem értesítették arról, hogy földtulajdonos lett. A bíróság figyelmeztette a férfit, hogy az egy másik per lenne, közigazgatási hatáskörben okozott kárért, de ebben a perben neki vagy azt kell bizonyítani, hogy nem földtulajdonos, vagy azt, hogy a területet bármilyen jogcímen más használja, természetesen az illető nevével és címével együtt, hogy a büntetést rá lehessen kiszabni.
A per vége az lett, hogy a tulajdonosnak ki kellett fizetnie a bírságot. Számunkra ebből az a tanulság, hogy ha függő ügyeink vannak – mint amilyen a szövetkezeti részaránytulajdon –, akkor legalább évente nézzünk utána, mi van a termőföldhöz kapcsolódó jogainkkal, különben pórul járhatunk.