Ádám és Éva nyomában

Szó szerint mindannyian távoli rokonok vagyunk. Legalábbis anyai ágon. Úgy 150 ezer év távlatában. Az ősanyának tekinthető Éva ugyanis ekkor élhetett Afrika keleti részén, a mai Etiópia területén. Eszerint a fekete kontinensről eredeztethető az emberi fajunk, a ma élő összes populáció.
Éva természetesen nem az egyetlen nő volt, ám kortársai közül a legszerencsésebbnek tekinthetjük azért, mert a leszármazottai között mindig voltak lányok, akik továbbadták a csak anyai ágon örökíthető, úgynevezett mitokondriális DNS-t – magyarázza dr. Béres Judit humángenetikus. Ha az apai ágú, Y-kromoszóma alapú öröklődésünket vizsgáljuk, Ádám biológiai órája „csak” a 60 ezer évvel ezelőtti időkig pontos. Azt mindenesetre nem árt észben tartani, hogy az ember és a csimpánz genetikai állománya 99,8 százalékban megegyezik – tehát a világon ma élő emberek mindössze 0,2 százaléknyi eltérésen osztoznak.
Az egyes emberek genetikai eltéréseiből, illetve hasonlóságaiból szakemberek következtetni tudnak a populációk eredetére és rokonsági viszonyaira. Az orvos Hirschfeld házaspár már az első világháború idején, a balkáni fronton megállapította, hogy a B vércsoport az ázsiai, az A meg inkább az európai katonák között gyakoribb. Más kutatók ezt azzal egészítették ki, hogy a 0-s vércsoport majdnem száz százalékban az indiánok körében fordul elő. A vércsoportok előfordulási gyakorisága tehát földrajzi megoszlást mutat.
A Magyarországon élő cigányok Y kromoszóma leszármazási fája arról árulkodik, hogy őseik Dél-Indiából származnak. A vércsoportvizsgálatok észak-indiai származást mutattak. A cigányoknál a mai napig – hasonlóan az Indiában élőkhöz – általában az újszülöttek születési súlya kisebb, és magasabb köztük a B vércsoportú egyén. Biológiai jellegzetességekben, például tejcukorbontásban is van eltérés népcsoportok között. Például a magyar oláh cigányok 56 százaléka nem képes megemészteni a tejcukrot (ez az érték egyezik az India lakosai közt talált gyakorisággal), míg a nem cigány lakosságnak mindössze 37 százaléka küzd hasonló gonddal.
Nemcsak a szépségversenyeken sorra taroló „félvér” lányok sikere igazolja, mennyire szerencsés lehet a különböző népcsoportok keveredése – a humángenetikusok szintén a vérfrissítés szószólói. Bizonyos népcsoportoknak sajátos betegségspektruma van. A vallási meggyőződésük vagy szokásaik miatt bezárkózó népcsoportok (például az askenázi zsidók vagy a pennsylvaniai amishok) esetében a rokonházasságok révén beltenyészet alakul ki, amely bizonyos lappangva öröklődő betegségek felhalmozódásával jár együtt. Summa summarum: a keveredés kifejezetten egészséges folyamat, nem csupán esztétikailag kifizetődő!
Ma már csupán történelem az európai fehér ember felsőbbrendűségét hirdető nézet is. Elég, ha belenéznek a foci Európa-bajnokság mérkőzéseibe és számolnak: hány színes bőrű játékos rúgja a labdát kontinensünkön?